A 2000-es év óta nem látott akkora kibocsátást a Wall Street, mint amekkorát a Bank of America most levezényelt.
A pénzintézet 1,4 milliárd darab - egy törzsrészvényből és részvényre váltható warrantból álló - értékpapírt adott el darabonként 15 dollárért, aminek köszönhetően 19,3 milliárd dollár friss tőke folyt be a társasághoz. Amerika - betétek és a mérlegfőösszeg alapján - legnagyobb bankja a pénzt a kormányzati mentőcsomag (TARP) keretében kapott segély visszafizetésére használja majd fel.
Az állami mentőcsomag ugyanis komoly béklyót jelent a cégnek, egyrészt jelentős pénzügyi kötelezettségek kapcsolódnak hozzá, másrészt szigorúan korlátozza a vezetők számára adható javadalmazás mértékét. Ez persze nem feltétlenül teszi vonzó befektetéssé a cég papírjait, a tőkeemelés hírére ma 0,8 százalékkal estek a társaság részvényei az európai kereskedésben.
Ha a Bank of America visszafizeti a TARP-pénzeket, úgy a Citigoup marad az egyetlen nagyobb amerikai pénzintézet, mely adósa a washingtoni kormánynak. A Citi azonban nehezebb helyzetben van, a kormányzat ugyanis egyelőre nem hajlandó megválni 34 százalékos tulajdonrészétől, márpedig a bank addig nem tud új részvényeket kibocsátani, melyből a 20 milliárd dolláros segély visszafizetését finanszírozhatná.
