Értékével együtt tartalékdeviza szerepét is elveszítheti a dollár - legalább is a legfrissebb adatok erre engednek következtetni.
Míg korábban a vezetők inkább csak beszéltek arról, a dolláron kívül más tartalékdevizára is szüksége lenne a világgazdaságnak (ezt legkomolyabban a BRIC-országok vetették fel, de szóba került a G20-on is) - a legfrissebb adatokból úgy tűnik, a jegybankok a cselekvés útjra léptek.
Az elmúlt negyedévben képzett 413 milliárd dollárnyi - rekordnagyságú - friss devizatartalék 63 százaléka már euró, illetve jen volt. Az új tartalékok 37 százaléka volt már csak dollár, miközben korábban átlagban a félretett pénz 63 százalékát adta a zöldhasú.
Ez ráadásul egy öngerjesztő folyamat - hívják fel a figyelmet közgazdászok -, hisz a dollár gyengélkedése egyre több befektetőt terel az egyéb tartalékdevizák felé.
Az USA kormányzat ráadásul nem is igyekszik különösebben tenni a gyengülés ellen, mert ettől exportjuk fellendülését remélik, így addig, míg az ázsiai és arab befektetők hajlandóak finanszírozni költségevetési hiányát, nincs különösebb kényszerhelyzetben. (A jen- és euróerősödés viszont komoly fejfájást okoz az európai és a japán cégvezetőknek).
Szakértők szerint így egy ideig nem valószínű, hogy tartósan erősödő pályára állna a dollár, arra legkorábban akkor kerülhet sor, mikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed megkezdi a kamatemelést.
