Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bloomberg szerint 1999 óta ez volt a legnagyobb ugrás, amit a rubel egy nap alatt elért. Az orosz valuta árfolyama február óta 16 százalékot emelkedett a dollárral szemben, ami mögött elsősorban a világgazdasági helyzet javulásához fűzött remények és a kőolaj árának ezzel kapcsolatos emelkedése áll. Az Urál minőségű nyersolaj, a vezető orosz exportcikk ára idén már 15 százalékkal ment feljebb és a hét elejére elérte a hordónkénti 65 dollárt. Ugyanakkor a The Moscow Times elemzője figyelmeztetett, hogy a rubel erősödése mögött nincs semmilyen alapvető gazdasági változás, így csupán technikai korrekciónak kell tekinteni, bár a tőkebeáramlás erősödött és a befektetői bizalom is javult. A lap szakértője úgy látja, hogy a tavalyi ellenőrzött leértékelés óta a rubel meglepően jól viselkedik, de változatlanul törékeny és túlságosan kötődik az olaj árának alakulásához.
A jegybank július 10-én kamatot csökkentett, amit az a viszonylag jó hír követett, hogy a pénzügyminisztérium szerint az első félévben 10,1 százalékkal csökkent a GDP - ez ugyanis a vártnál kedvezőbb eredmény. Eközben a központi bank közölte, hogy nagyjából 400 milliárd dolláros valutatartalékából egy hét alatt 8,4 milliárdot költött a rubel árfolyamának védelmére. Az elemzők mégis úgy látják, hogy nem ezek a tényezők, hanem az olaj árának emelkedése húzta vissza a rubelt a szakadék széléről. Az árfolyam volatilitásába belejátszott az is, hogy a valutapiacokat június végén elárasztotta a költségvetésből származó rubel.
Az Alfa Bank szerint az év végére a rubel árfolyama akár 16 százalékot is eshet, és a szakértők egy része teljesen elhibázottnak tartja a jegybank árfolyamcél-kitűző politikáját. Az OECD múlt heti országjelentésében felszólította Oroszországot, hogy ne álljon ellen a rubel leértékelődéséhez vezető piaci nyomásnak, és politikája inkább az inflációra összpontosítson. Szakértők szerint a nemzeti valutapiac nem is elég fejlett ehhez az átálláshoz.
