Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőkepiaci folyamatokat nézve hektikus hónapokat tudunk magunk mögött, ugyanakkor már vannak nagyon pozitív jelek is, szemben a tavalyi évvel. Így talán óvatosan kijelenthető, hogy a nehezén már talán túl vannak a piacok. A tavalyi év végén nagyon sok pénzt vontak ki az alapokból, de ebben nem volt semmi rendkívüli, mert máshol is így történt. Magyarország a középmezőnyben volt e téren.
A kezelt vagyon tekintetében nem hozott jelentős változást az első félév. Voltak ugyan visszaváltások, de voltak olyan alapok is ahol már érkezett friss tőke. A pénzpiaci és részvényalapok voltak a nyertesei az elmúlt fél évnek, de ez normális is, mert általában a pénzpiaci alapok a legválságtűröbbek - mondta Temmel András, a Bamosz főtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Részvényalapok jó teljesítménye sem meglepő, hiszen kisbefektetők körében is tapasztalható volt, hogy beszállási lehetőségként értékelték a nagy részvényáreséseket.
A legtöbb visszaváltás az ingatlanalapoknál volt, amely megközelítette a 100 milliárd forintot. Ez azonban nem elsősorban az idei év eredménye, hanem a tavaly novemberi visszaváltások április realizálódása volt.
Garantált alapok is vesztesek voltak, aminek a hátterében az állt, hogy pont mostanában járt le egy sor alap, így sokan döntöttek úgy, hogy inkább bankbetétbe teszik át a pénzüket, minthogy új lehetőséget kutassanak fel az alapoknál. Temmel András ugyanakkor bízik abban, hogy ezek az alapfajták is eléggé válságállók így előbb utóbb megfordul ez a tendencia, ehhez azonban leginkább pozitív múltbeli hozamokra lenne szükség.
Kötvényalapok hosszú évek óta mostohagyereki a magyar piacnak, nem igazán tűrik ennek az ingadozását, így nem csoda, hogy az emberek továbbra is bizalmatlanok a termékek esetében.
Az első félévet értékelve Szalai Sándor a BAMOSZ elnöke azt mondta: semmi jelentős mozgás nem látszott az egész fél évben. A lakosság nem nagyon mozgott, inkább a lassú pénzkivonás jellemezte ezt a szektort, így a friss tőke inkább az intézményektől érkezett. A nyugdíjpénztári rendszer ugyanis működik, így az évi 300 milliárd forintos tőkéjük havi szintre leosztva is érezhető pénzbeáramlást jelent.
A lakossági megtakarítások ugyan tovább növekedhetnek a második negyedévben, de ez egyelőre fix megtakarítási formákba megy, és kérdéses, hogy ez mikor változik meg. Annyira vonzóak a 10-12 százalékos kamatok, hogy ezzel nehéz versenyezni. Ez várhatóan így is marad idén, mivel a külföldi bankok nem öntik ide a pénzt, így a leányoknak a lakosságtól kell a forrásaikat megszerezni, ami magas szinten tarthatja a kamatokat.
