Bár nyitás körül még hezitáltak, zárásra azonab már egyértelműen lefelé fordultak a részvényárfolyamok az amerikai tőzsdéken. Az S&P 500-as index 882 pontig csúszott, több mint 10 pontot veszítve értékéből, ez 1,1 százalékot meghaladó veszteség, a Dow Jones Ipari Átlag 62 ponttal került lejjebb, 8268 pontig, a Nasdaq vesztesége fél százalék, 1680 pont zárta a hetet.
Aggasztó jel a piacokkal kapcsolatban, hogy amíg szakértők arról vitatkoznak, kitört-e az újabb hosszpiac a világon, addig a széles körben használt és elég átfogó amerikai index, az S&P 500-as már több mint 5 százalékot esett május eleji 930 pont feletti, rövid távú zárócsúcsához képest. A tendencia már csak azért is aggasztó, mert egy évvel ezelőtt pont ilyentájt szakadt meg a szintén tavasszal kibontakozó medvepiaci rally. Míg a lemaradók vélhetően arra hivatkozva szállnak majd be részvényekbe, hogy ez csak korrekció az emelkedésben, addig az eladók inkább azt a forgatókönyvet figyelik, amely szerint a piacok az idei évre vázolt W középső csúcsát rajzolgatták.
A tegnap napvilágot látott makroadatok mindenesetre már valamivel kedvezőbb képet adtak a gazdaságról, de inkább csak az esés üteme csökkent. A pocsék európai GDP adatok után az amerikai makrók közül a vártnak megfelelő, áprilisban változatlan fogyasztói árak a deflációs félelmeket oszlatta el (a maginfláció a vártnál jobban emelkedett). Tovább csökkent az amerikai gyárak kapcitáskihasználtsága, bár kisebb ütemben, mégis rekordszintre süllyedt. A Michigan Egyetem fogyasztói bizalom indexe viszont a hangulat javulását támasztotta alá.
A Citibank 2, a Bank of America részvényei 5,6 százalékka estek. A Chevron 2, az Exxon 1 százalékkal került lejjebb, úgyhogy ha valaki a pénteki Mol emelkedés okait keresi a piacon, az nem a szektor jó nemzetközi teljesítményében fogja azt megtalálni. A defenzívnek tartott gyógyszercégek közül a Pfizer több mint 2 százalékkal lett olcsóbb
