Ebben a negyedévben ugyanis a szervezet minden héten több tízmilliárd forintért vásárolt vissza kötvényeket, míg a holnapi aukción mindössze 15 milliárd forintnyi a felkínált mennyiség, így a kettő nem vethető igazán össze egymással. Az aukción hosszabb, 2013-as, 2015-ös és 2019-es lejáratú papírok szerepelnek, de mivel a visszavásárlással ennél jóval nagyobb mennyiségű tőke áramlik a piacra, az sem valószínű, hogy a piacon levő kötvények átlagos futamidejét növelni lehetne a szóban forgó tranzakciókkal. A negyedéves kibocsátási tervekben a kincstárjegyállománynak is lényegében csak a megújítása szerepel, következésképpen a kötvényekből kiáramló pénz fedezetét az országnak nyújtott nemzetközi hitelek adják.
Az aukción egyébként a 67 milliárd forintnyi elfogadott ajánlatnak bő kétszeresére adtak eladási ajánlatot a részt vevő forgalmazók. A visszavásárlási aukciókat eredetileg arra találták ki, hogy a közelgő egyszeri nagy összegű lejáratok által okozott likviditási nehézségeket csökkentsék, a finanszírozási terhet időben szétterítsék általuk, most inkább az illikvid piacon a beragadt szereplők számára dobott mentőövnek tűnnek.
Hosszabb távon azonban kötvényekbe is visszaáramolhat a pénz. A holnapi alkalmat követően ugyanis az ÁKK - múlt heti közleménye szerint - ismét kéthetente csütörtökön kíván államkötvény-aukciókat rendezni, az első időszakban a három említett futamidővel (3, 5, illetve 10 év). Ezen kívül a korábbinál rugalmasabb aukciós rendszert alkalmazak majd, ahol a forgalmazók az aukciót követő délutánon az aukción kialakult átlagáron az elfogadott ajánlataik arányában további papírokat vásárolhatnak. Májusban tervezik csereaukciók bevezetését is, ahol a visszavásárolt kötvényekért rögtön más kötvényeket adnak.
