Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Az elmúlt egy hónapban a Napi számításai szerint 13,2 milliárd forintot költött sajátrészvény-vásárlásokra az OTP Bank, amiért összesen 8,4 millió darab részvényt kapott. Ezzel a sajátrészvény-állománya 6,99 százalékról 10 százalékra nőtt. (A február 17. óta tartó folyamatos vásárlások átlagára 1562,4 forintot tett ki.) Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne vehetne több saját részvényt, hiszen a tavaly áprilisi közgyűlésen 56 millió darabra kapott felhatalmazást a tulajdonosoktól, míg jelenleg mintegy 28 millió darab van a birtokában.
Egyelőre nem lehet tudni, milyen célból vásárolja részvényeit az OTP - vélik a Napi által megkérdezett elemzők.
Azóta a bank újabb részvényeket vett, az egyik nagytulajdonos viszont eladott
Az EBRD-nek megy a gyűjtés?
A legvalószínűbb szerintük az lehet, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) tervezett megállapodás keretében használják fel a részvényeket. Ezzel ugyanis stabil maradna a tulajdonosi szerkezet, ráadásul forráshoz is jutna a hazai bank. Az nem valószínű, hogy árfolyam-karbantartás érdekében venné papírjait az OTP, ez ugyanis egy medvepiacon nem túl eredményes taktika - mondta Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint az az összeg, amit a részvényvásárlásokra elkölt az OTP, nem okozhat gondot a napi működésben.
Ugyanezen a véleményen van Dobár Péter, a CIB elemzője is, aki szerint akkor is jó hír a tulajdonosoknak a saját részvények vásárlása, ha nem adják át azokat az EBRD-nek. Ez ugyanis azt mutatja, hogy az OTP likviditásával nincs gond. Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben általánosságban elmondható, hogy fundamentálisan stabil társaságok számára a legjobb döntés a cégvásárlás.
Jobb részvényt venni, mint osztalékot fizetni
Dobár szerint ugyanis az a társaság, amelyik most az eredményét osztalékként fizeti ki, az részben lemond a jövőbeli jó növekedési lehetőségről. Herczenik szerint sem tragédia, ha nem az EBRD-megállapodás része lesz a részvénycsomag. Az OTP ugyanis az egyik legjobb állapotban lévő bank, így erre a forrásra inkább csak azért lenne szüksége, hogy a vállalkozásokat tudja segíteni a hitelezéssel, ami egyébként az EBRD deklarált stratégiája a régióban.
Az 1600 forint körüli árfolyamon az OTP teljes piaci kapitalizációja 448 milliárd forintot tesz ki - mondta Dobár -, így a maradék mintegy 10 százaléknyi részvényt 45 milliárd forint körüli összegből meg tudná vásárolni a bank. Márpedig ez a mintegy 345 milliárd forintos év végi készpénzállományt figyelembe véve, illetve a Csányi Sándor által konzervatívnak minősített ez évi, 150 milliárd forintos profitterv mellett sem látszik túl soknak.
Mi lehet az árfolyam?
Érdekes kérdés lehet még, hogy a tavaly év végén 4232 forintos egy részvényre jutó könyvérték, illetve a mintegy 1180 forintos tavalyi részvényenkénti eredmény mellett milyen árfolyamon tud megállapodni a bank az EBRD-vel egy esetleges részvénytranzakcióról. Az elemzők ennek kapcsán nem akartak találgatásokba bocsátkozni, Herczenik szerint azonban az fontos tényező, hogy az EBRD célja ezzel nem a profit elérése lesz.
Az OTP közkézhányada 60 százalék körül van, ami elég magas, figyelembe véve, hogy a Raiffeisennél ez az arány 31,6 százalék, a lengyel Pekao esetében pedig 40 százalék körüli. Az osztrák Erste közkézhányada viszont nagyjából azonos az OTP-ével.
(A szerző rendelkezik OTP-részvényekkel.)
