Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy néz ki, alaposan megégették magukat az aktív hedge politikát folytató cégek az Egyesült Államokban - derül ki a marketwatch.com összeállításából. A fő hiba a jelek szerint az volt, hogy mindenki lelkesen elkezdett bevásárolni a csúcshoz képest jelentősen eső nyersanyagokból határidőn, hogy fedezze magát az áremelkedés ellen, közben a piac még tovább zuhant.
Van aki csődbe fedezte magát
Így brutális mínuszokat produkálhat emiatt az első (magyar számítás szerint a negyedik) negyedévben számos élelmiszeripari cég, légitársaságok és olajcégek is. A United Airlines és az American Airlines olajlongjaikon veszítettek nagyot gyorsjelentésük szerint, és hasonló okból mínuszokat várnak az elemzők a Deltától is. A Tyson Foods hamarosan megjelenő gyorsjelentésében is legalább 100 millió dolláros hedge vesztséget várnak az elemzők, a társaság ugyanis rendszerint határidős kukorica vételekkel fedezi magát, s ez most balul sülhetett el.
Van aki túl is fedezte magát, s ennek esett áldozatul. Az elsőszámú amerikai csirketenyésztő cég, a Pilgirm's Pride egy hónappal ezelőtt ment csődbe, nem kis részben rossz irányba nyitott határidős pozícióin elszenvedett veszteségeknek köszönhetően. Warren Buffet kedvence, a Kraft Foods a negyedévben várhatóan 140 millió dollárnyi bukót jelent majd be ilyen típusú üzletein.
Fedezni, vagy nem fedezni?
Persze a fedezés nem fedezés-kérdése meglehetősen bonyolult dolog, a drasztikusan eső nyersanyagárak nem csak a fedezeti üzleteket kötőknek jelentettek veszteséget. A Conoco például meglévő olajkészleteit kénytelen leárazni, s ez 33 milliárd dollár veszteséget jelenthet számára a negyedévben. (A Mol sem járt ezzel sokkal jobban)
A fedezeti pozíciók nyitását elvileg az indokolja, hogy a cégek így tudnak védekezni a gazdálkodásukat befolyásoló árak csúcsai és hullámvölgyei ellen, persze ez csak akkor működik, ha a fedezeti stratégia jól van kialakítva. A fedezés azonban csak átmeneti védelmet nyújt, ha a kedvezőtlen árviszonyok tartósan fennmaradnak, az ellen kevés csupán így védekezni, akkor már az alaptevékenységen is változtatni kell. Ráadásul a fedezési stratégiák ellenzői szerint a fedezeti pozíciók kedvezőtlen irányú árelmozdulás ellenében történő kitartása akár indokolatlan mértékű forrásokat vonhat el az alaptevékenységtől.
A társaságok amerikában sem mindig a pénzügyi soron számolják el a fedezeti ügyletek számviteli bukásait, vagy nyeréseit. Sokszor azokat az általános vállalati költségek cimszó alatt mutatják ki, s így az azokon keletkezett eredmény a működési profitban jelenik meg, s nem a pénzügyiben.
Itthon a deviza a nyerő
A magyar tőzsdei cégek számára az egyik leghektikusabb gazdálkodási környezetet befolyásoló tényező a forintárfolyam alakulása, legyen szó akár nettó importőr, vagy exportőr cégekről. A két gyógyszergyártó cég rendszeresen védi leginkább dollárban és euróban keletkező árbevételét fedezeti ügyletekkel, de például a gépgyártó Rába is ilyen tranzakciókkal éri el, hogy viszonylag stabil és pozitív cash flow-val rendelkezzen. Ezek az ügyletek erősödő forint idején nagyobb számviteli pluszt hozhatnak - amely értelmeszerűen kisebb üzemi nyereséghez párosul - míg gyengülő forint mellett jelentős számviteli mínuszokat képest okozni. Az utolsó negyedév vélhetően ilyen volt. De nem csak a hedge-elők bukhattak az utolsó negyedévben zuhanó forintárfolyamon. (Tapsolnak a gyenge forintnak) Mivel a magyar vállalati szektor jelentős része a magas forintkamatok miatt devizában szeret eladósodni, ezért vélhetően mindenkit - nem csak a lakosságot - érzékenyen érintett ilyen oldalról a forint megroggyanása.
