Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kockázatkerülő magatartás idején a jelentős kereskedelmi többlettel rendelkező országok devizáit biztonságosabbnak vélik az elemzők, mivel a kormányoknak nem kell a hitelpiacokra támaszkodniuk abban az évben, amikor a szuverén kötvénykibocsátás elérheti a 3000 milliárd dollárt.
A globális gazdasági válság a központi bankokat szerte a világon a kamatok erőteljes vágására presszionálta, ez pedig a kamatkülönbözetre játszó carry trade ügyleteket is felével visszavetette a Bloomberg adatai szerint. A trend megfordult, a kereskedelmi többlettel rendelkező országok devizái várhatóan jól teljesítenek, míg a hiányt termelő államok pénznemei igencsak sérülékenyek - mondta Jens Nordvig, a Goldman Sachs New York-i devizapiaci szakembere.
A carry trade 2008-ig hat éven át volt a fő mozgatója a devizapiaci ügyleteknek, ám tavaly a meredek kamatvágások után némileg módosítottak stratégiájukon a kereskedők. Tavaly, elsősorban a magas kamatokat kínáló országok devizáinak kockázatai nőttek, a bizonytalanság pedig az átváltási árfolyamok hirtelen megváltozásának veszélyeit hozták magukkal.
Januárban a hat legnagyobb kereskedelmi többletet produkáló ország devizájának vétele, és a deficites országok pénznemeinek eladása 4 százalékkal bővült a Goldman Sachs mutatója alapján, míg tavaly szeptemberig éppen ellentétes folyamat játszódott le.
Svájc folyó mérlegének többlete az alpesi ország GDP-jének 8 százalékát érte el 2008-ban, míg Japán esetében a többlet 3,8, Norvégiánál pedig 16 százalékot ért el az OECD adatai alapján. Közben például Új-Zéland 9,5 százalékos hiánymutatóval szerénykedik.
A piacok egyre több figyelmet tanúsítanak a fundamentális értékelés iránt a nagy volatilitás és bizonytalanság idején - idézi a Deutsche Bank, a világ legnagyobb devizapiaci szereplőjének stratégáját, Henrik Gullberget a Bloomberg. A folyó mérleg a leginkább hű jelzője egy ország kereskedelmének, és mint ilyen, a deviza egyik legfontosabb fundamentális faktora.
Az úgynevezett surplus devizák a vélekedés szerint a globális kereskedelem visszaesése ellen is jobb védelmet nyújtanak. A washingtoni Világbank szerint 2009-ben 25 év után csökken a világkereskedelem volumene.
Bizonyos devizák, például a jen esetében azonban nem árt számolni azzal az eshetőséggel sem, hogy központilag igyekeznek gátat szabni a további erősödésnek. A jen az elmúlt 12 hónapban jóval 10 százalék fölött erősödött mind az euróval, mind a dollárral szemben, amit az exportorientált gazdaságban nem néznek éppen jó szemmel. Szoicsi Nakagava pénzügyminiszter már az év végén jelezte, hogy négy év után is mét készen állnak a devizapiaci beavatkozásra. Amennyiben a befektetők kockázatvállalási hajlandósága lassan közeledni kezd a korábbi évek szintjéhez, a japán devizában is növekedni fog az eladások aránya.
A japán devizát a forint ellenében is érdemes vásárolni - állítja a mintegy 50 milliárd dollárnyi devizabefektetést kezelő bostoni Putnam Investments elnökhelyettese, Paresh Upadhyaya. A kockázatkerülés idejét éljük még mindig, és ilyenkor a viszonylagos gazdasági teljesítmény fontosabbá válik - teszi hozzá.
A kereskedelmi többletet produkáló országok képesek nagy nagy pénzekekkel megtámogatni gazdaságukat 2009-ben, míg a magas kamatokkal csalogató országok olykor külső segélyre szorulnak, így Magyarország is - írja a Bloomberg. Az euróövezet összességében 1100 milliárd dollár értékben tervezi megtámogatni gazdaságát az RBS összesítése alapján, az USA pedig 2000 milliárd dollárt költene szeptember végéig ilyen célra.
