Nagy fel- és lemenetben nem szabad stratégiai döntést hozni - vélekedett Baráth Gábor, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a Stabilitás Pénztárszövetség konferenciáján. A pénztárszövetség elnöke, az OTP Nyugdíjpénztárak első embere, Nagy Csaba szerint az idei pénztári veszteségek kapcsán valóban át kell gondolni a jövőbeli elképzeléseket, de hangsúlyozta: a választható portfóliókat már felállító pénztárak 15 évre alakították ki a portfóliót. Az adatokból ugyanakkor jól látszik - emelte ki Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgató-helyettese -, hogy a régióban arányaiban a legtöbbet a magyarországi nyugdíjpénztárak bukták el: vagyonuk közel 20 százalékkal csökkent a vagyonelemek értékcsökkenése nyomán.
Nagy Csaba szerint a pénztári vezetők felelősségteljesen mást nem ígérhetnek a tagoknak, mint hogy a dinamikus portfóliók jövő év közepére pozitív nullára küzdhetik vissza magukat. Tízéves időtávban minimális szinten azt lehet vállalni szerinte, hogy a dinamikus portfólió legalább utoléri hozamban a konzervatív portfólióban termelődött vagyont. A pénztári szakemberek eszerint azzal a konzervatív elképzeléssel számolnak, hogy a kockázatosabb befektetéssel bíró portfóliók éves szinten átlagosan 5-6 százalékkal lesznek képesek meghaladni a stabil állomány nyereségét.
A választható portfóliót bevezető társaságok tapasztalatai szerint az ügyfeleknek csak mintegy 5 százaléka kezeli aktívan pénztári vagyonát, így az állományok mintegy 85 százaléka az agresszív portfólióban van.
A Napi által megkérdezett pénztárvezetők szerint szinte kizárt, hogy a megvásárolt részvényeket a pénztárak eladnák, bár az OTP-nél a hazai ingatlanalapokban kezelt pénzt a felfüggesztés után globális ingatlanalapokba forgatják majd át. A pénztárvezetők egy része szerint a kedvező befektetési környezet sokakat elkápráztatott, épp ezért utólag már késő arra hivatkozni, hogy szabályozói hiba volt ilyen hamar bevezetni a választható portfóliót. De ugyanígy nem egyértelmű a kép azokkal szemben sem, akik az óvatos átállás mellett döntöttek: ők sem a válságot látták előre, jó részüknek egyszerűen csak technikai nehézségeik voltak az átállással, vagy épp kényelmesek voltak. Nem tagadható az sem, hogy voltak pénztárak, amelyek számításokat végeztek és ez alapján döntöttek a lassítás mellett: az Allianznál például a szórás nagyobb lett volna, mint a számított előnyök - ezért és nem a várt válság hatására áll most viszonylag jól a társaság.
Nagy Csaba szerint a jelenlegi helyzetben végül is jól jött, hogy az ügyfélpénzek egy részénél (a központosított bevallás döccenői miatt) késett az azonosítás, és így kötelezően a stabil portfólióba került a pénz, mentesülve az esetenként 30-40 százalékos leértékelődéstől. Szakértők szerint ez a pénzek 4-5 százalékát érintheti. Polgár Péter, az APEH elnökhelyettese szerint az adóhatóság működése javul: ma már 95-96 százalékos pontossággal rendelnek adatokat a befizetésekhez, míg az adatokhoz történő hozzárendelés terén már 99 százalékos a rendszer. Az APEH a beszedés terén is egyre jobban szerepel: a tavalyi 3,6 milliárd forint után idén eddig 5,6 milliárd forintnyi pénztári követelést szedett be a 2007. január elseje utáni elmaradásokból. A kinnlevőségek megtérülése az APEH tevékenységének köszönhetően 75 százalékos - mondta az igazgató.
Magyarországon a 18 ezer milliárdnyi megtakarítás 40 százaléka van készpénzben, nyugdíj- és életbiztosítási termékekben 21 százaléknyi vagyont tartunk, miközben Nyugat-Európában hasonló instrumentumokban a vagyon 47 százaléka áll.
