A Napi Gazdaság cikke:
Négy évvel ezelőtti kibocsátásakor mindenki számára príma üzletnek tűnt az ÁPV Rt. által kibocsátott Richter-kötvény. Az állam úgy jutott 639 millió euróhoz (akkor 159 milliárd forinthoz), hogy a Richter öt évig megmenekült a felvásárlás veszélyétől. A J. P. Morgan szervezésében nagy nemzetközi befektetőházak 54 százalékos átváltási prémium mellett jegyezték le a 6390 darab százezer eurós kötvényt, amelyekre azóta évi 1 százalékos kamatot fizet az ÁPV, illetve jogutódja, az MNV Zrt. (A kamatot eddig bőven fedezte a mintegy évi 2 milliárd forintos, az államot illető Richter-osztalék.) A 2009. augusztus 25-én kezdődő átváltási időszak során a kötvényesek a kibocsátáskor meghatározott 1 kötvény=732,535 részvény árfolyamon válthatják részvényre papírjaikat. Ha nem élnek ezzel a jogukkal, akkor az MNV 110 ezer 620 eurót fizet ki nekik kötvényenként (vagyis a kötvény hozama át nem váltás esetén 3 százalék).
Az állami vagyonkezelő dönthet úgy, hogy - megőrizvén a 25 százalékos pakettet jelentő 4 millió 660 ezer Richter-részvényt - csak a pénzt adja vissza, ám a kötvényesek nyilván csak akkor kérik a részvényt, ha akkor a Richter tőzsdei árfolyama eléri a 151 eurót. Ez a mostani 241 forintos devizaárfolyamon 36 391 forintnak felelne meg, amitől igencsak távol van a jelenlegi, a harmincezres határt többnyire alulról súroló Richter-kurzus.
Az ÁPV-kötvény árfolyama hűen tükrözi, mit gondolnak a befektetők a Richter középtávú kilátásairól. A papír 2006 elején még 130 százalékon forgott, amit indokolt a 45 ezer forint feletti részvényárfolyam. Azóta a magyar kormány mindent megtett az árfolyam letöréséért, a 12 százalékos különadótól az orvoslátogatókra kivetett sarcig, igaz, a részvényeiért 36 ezernél úgysem kapott volna többet. (Bár nem biztos, hogy az utóbbi két év gyógyszerpiaci történéseit csupán ez a szempont magyarázná...)
A mostani 105 százalékos kötvényárfolyam 6 százalékos hozamot takar, ami ugyan valamivel jobb, mint az átváltási lehetőséget nem biztosító hasonló magyar kötvényeké (például az OTP 2016-ban lejáró eurókötvénye 8,5 százalékos hozammal kapható), de a prémium nem kiugró. Ha jövő augusztusig nem emelkedik legalább 21 százalékot a Richter-árfolyam, az államnak 707 millió eurót kellene kifizetnie. Persze vigasztalódhat azzal, hogy öt évre példátlanul olcsón, 3 százalékon jutott euróhitelhez, ráadásul ez még az államadósságba sem számított bele, ám jövőre aligha képződik az MNV-nél akkora privatizációs bevétel, hogy ezt a summát könnyedén kifizethesse. A legvalószínűbb megoldás - ami alighanem a Richter függetlenségén elszántan őrködő menedzsmentnek is a legszimpatikusabb lenne - egy újabb, 3-5 éves átválthatókötvény-konstrukció lenne. Most ugyan aligha lehetne a 2004-eshez hasonló kedvező feltételeket elérni, de az MNV-nél abban bízhatnak, hogy egy év alatt sok minden javulhat a pénzpiacokon. Az viszont bizonyos, hogy ha a 25 százalék a piacra kerül, felvásárlási célponttá válhat a Richter.
