A tavalyi egymilliárd euró után 2008-ban 1,090 milliárd euró lehet az OTP Bank Nyrt. adózás előtti nyeresége - utalt az idei tervekre Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója a cég szófiai befektetői konferenciáján. A tanácskozás hangulatára rányomta bélyegét, hogy a megnyitó utáni percekben a Budapesti Értéktőzsdén - a bankszektor globális válságával kapcsolatos aggodalmaknak betudhatóan - hatezer forint alá esett az OTP-papírok kurzusa. (Délután fél kettőkor 0,2 százalékos mínuszban 6114 forinton állt a részvény, 11 milliárd forint feletti forgalom mellett.)
A nyugat-európai intézményi befektetők és elemzők számára rendezett eseményen, ahol meghívottak között volt Bulgária pénzügyminisztere és jegybankelnöke is, Csányi elmondta: a Groupama-eladásból származó 164 milliárd forint nélkül is elérhető az 1,1 milliárd eurós cél, miután az első félévet 597 millió euróval zárta a csoport.
Mi lesz 2010-ben?
Az elnök-vezérigazgató ugyanakkor nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy az OTP által tavaly ősszel, az első ilyen befektetői napon bejelentett, 2010-re vonatkozó, kétmilliárd eurós adó előtti eredménycélja jelenleg fenntartható-e. Csányi hangsúlyozta ugyanis, hogy a világméretű pénzügyi válság közvetlenül nem érinti az OTP-t, a bank stabil tőkebázissal bír, ám a globális hitelszűke már befolyásolhatja a cég növekedését. Úgy tűnik, ez év végére derül ki az OTP vezetése számára, hogy fenntartható-e az említett 2010-es eredménycél vagy sem.
Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese lakonikusan így fogalmazott: "Ha valaki elmondja, mikor múlik el a hitelválság, én is megmondom, mik a profitcélok 2010-re".
Hátrább sorolódnak az akvizíciók
Igen lényeges, hogy változnak az OTP Bank prioritásai. Csányi szerint jobban kell fókuszálni azokra a piacokra ahol kiemelkedőek a lehetőségek: Magyarországon például a vállalati hitelezés helyett a magasabb marzsot hozó lakossági hitelezésre koncentrálnak majd, külföldön pedig az orosz, ukrán és montenegrói piacra.
A legnagyobb hangsúlyt a likviditásra helyezi a bank, utána következik a profitbővítés és csak ezek után jön a sorban a növekedés. Az OTP az akvizíciók helyett inkább eszközök vásárlása felé fordul, azaz más bankoktól vehet hitelportfóliókat. Ezek előnye, hogy azonnal hozzák a nyereséget, míg az akvirált bankoknak általában jelentős fejlesztési és átalakítási forrásigényük van.
Csányi kissé le is hűtötte az azeri bank megvásárlásával kapcsolatos várakozásokat, szavaiból ugyanis az derült ki, hogy október végére zárulnak majd le a tárgyalások, ám még nincs eldöntve, hogy lesz-e akvizíció Azerbajdzsánban vagy sem. Az azeri bank nevét továbbra sem említették - korábbi bakui lapértesülések szerint az ország második legnagyobb hitelintézete, az Unibank a célpont -, ám az elhangzott, hogy 51 százalék megvételéről lehet szó, ami 80-100 millió euró költséget jelentene. Mindezzel együt az akvizíció ügye alkalmazkodik az említett fókuszváltáshoz, vagyis elképzelhető, hogy hacsak nem nagyon kedvezőek a feltételek, elmarad a bevásárlás a volt szovjet tagköztársaságban.
Urbán László a tervezett költséglefaragási lépésekről beszélt: a külföldi leánycégeknél csökkentik az alkalmazottak létszámát és visszafogják mind az informatikai beruházásokat, mind a fiókhálózat bővítését. (Az elmúlt másfél évben 253 egységgel 1515 tagúra bővült az OTP fiókhálózata.)
Csányi Sándor elmondta: az OTP arra számít, hogy 2008 és 2016 között a teljes bankszektor bevételei Magyarországon évi 11, Bulgáriában 13, Oroszországban és Ukrajnában 19 százalékkal nőhetnek, míg Montenegróban - igaz, alacsony bázisról indulva - 30 százalékot érhet el az éves tempó nyolc esztendő alatt. Az elnök-vezérigazgató továbbra is úgy véli, hogy bankszempontból a világ legígéretesebb térségének Közép- és Kelet-Európa számít.
Forrásbevonási tervek, két változatban
A társaság 2009-es forrásbevonási terve két változatban, egy konzervatív és egy kevésbé konzervatív megközelítésben készül attól függően, hogyan alakul a globális hitelszűke. Az előbbi szcenárió egymilliárd eurós hitelforrással számol, ám mivel ez gyakorlatilag fedezi a márciusban lejáró állományt, nettó növekedést nem eredményez. Kedvező esetben viszont akár 4-5 milliárd euró új forrás bevonására is sor kerülhet, részben zártkörű kötvénykibocsátással. (Mindez azt is jelneti, hogy ahogyan eddig, úgy ezután sem tervez az OTP tőkeemelést.)
Elhangzott: a külföldi érdekeltségek aktivitását a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítják, azaz egyes helyeken visszafogják a hitelezési tevékenységet.
A szerb és a szlovák leány esetleges eladása javíthatja a forráshelyzetet, ám vannak olyan bankok, ahol akvizíciókkal növelné jelenlétét az OTP.
Mi a helyzet Oroszországban és Ukrajnában?
Ukrajnában tavaly 82, az idén 80 új fiók nyílt, az egységek 40 százaléka már nyereséget termel és sikerült elérni az országos lefedettséget is, a következő lépés pedig az öt régiós központ kialakítása lesz - derült ki az ukrán leánybank vezérigazgatója, Dimitrij Zinkov előadásából. Hozzátette: terveik szerint a következő öt évben a mérlegfőösszeget évi 30-35, a profitot 20 százalékkal növelnék, a költség/bevétel-arányt pedig 2012-ig 50 százalék alá szorítanák le. Az OTP ukrán leánya ez év első felében 27 millió euró adózás utáni nyereséget ért el, hitelállománya pedig egy év alatt 66 százalékkal 2,7 milliárd euróra nőtt.
Az orosz piacon a meglévő 258 fiók mellett igyekeznek az eddig lefedetlen területeken, a Volga vidékén és Szibériában fejleszteni - mondta Alekszej Korovin, az OTP orosz leányvállalatának egy éve kinevezett vezérigazgatója. A szakember elmondta: a cég az elektronikus terminálok (POS) tekintetében 11 százalékos piacrészesedéssel Oroszországban az 5. legnagyobb szereplőnek számít, a lakossági hitelezésben a 6. helyen áll, miközben a teljes mérlegfőösszeg alapján csak a 37. helyet foglalja el. Elsőként kezdtek el svájci frank alapú jelzáloghiteleket nyújtani, és szintén elsőként dolgoznak saját ügynökhálózattal: a 600 fős gárda alapvetően a POS-elfogadóhelyek gyarapításán munkálkodik.
A lakossági betétgyűjtési és hitelezési piac Oroszországban évi 30 százalékkal bővül, az OTP ottani leánya szeretne e fölött teljesíteni - fogalmazott Korovin. Hozzátette: mivel hitelminősítésük az anyabanknak köszönhetően nagyon jó - a Fitch osztályzata AAA- -, jól hozzáférnek az orosz központi bank által a bankrendszerbe pumpált pénzhez. (Amint arról beszámoltunk, összesen 1800 milliárd rubel - mintegy 70 milliárd dollár került a bankokhoz, továbbá a kötelező tartalékráta 6 százalékról 1,5 százalékra történt leszállításával 10 milliárd euró szabadul fel a bankoknál, hogy így küzdjenek meg a likviditási válsággal.)
Korovin hangsúlyozta: a cég alapvetően lakossági bank szeretne lenni, fokozva a saját betétgyűjtést. A társaság egyébként az első félévet 12,7 millió eurós adózás utáni nyereséggel zárta, az ügyfélhitel-állomány egy év alatt 44 százalékkal 1,4 milliárd euróra gyarapodott.
