A reálgazdasági fundamentumoknak jóformán semmilyen köze nem volt, és várhatóan nem is lesz a svájci frank mozgásaihoz, azokat egyértelműen a befektetői hangulat ingadozásai határozták meg - mondta el a NAPI Online-nak Barta György, a CIB Bank elemzője. A piaci hangulat javulása általában gyengíti a biztonságos menedéknek tartott svájci valutát, míg ha a gazdaság alakulásával kapcsolatos félelmek az erősebbek, akkor a frankba menekülő befektetők erősítik az alpesi ország devizáját.
Barta szerint hosszabb távon a trend a fokozatos erősödés irányába mutat a növekvő kockázati prémiumok, szegényesebb likviditás, és a kisebb svájci tőkekiáramlás következtében. Az elmúlt időszaknál valamivel kevésbé meredek erősödésre számít az elemző a frank hosszú távú trendjét figyelembe véve, bár az időszakos kilengések természetesen nem zárhatóak ki a jelenlegi viszonyok között - közölte Barta.
Az elmúlt két hétben a frank-forint keresztárfolyam a 157,39 és 147,42 közötti széles sávban mozgott. A CIB megállapítása szerint így az év első tíz hetében látott dinamika egyértelműen megfordult, a forint március közepétől teljesen ledolgozta a frankkal szemben decembertől felhalmozott veszteségeit. A jelenlegihez hasonló szinteken utoljára tavaly október elején láthattuk a frank árfolyamát.
A forinttal szembeni frankfelértékelődést a közeljövőben továbbra is megakaszthatják a kockázatvállalási kedv megugrásai. A CIB elemzőjének véleménye szerint azonban a keresztárfolyamra továbbra is a pénzügyi válság kibontakozása és az ezzel járó hangulatváltozás határozhatja meg.
Barta szerint attól sem kell tartani, hogy a kedden nyilvánosságra hozott, közel 15 éves csúcsot jelentő inflációs adat miatt kamatemelés lenne Svájcban. Az infláció elszaladása mellett ugyanis jelentősen lassul az idén a svájci gazdaság, ami inkább a kamatcsökkentést eredményezhet. (A várakozások a tavalyi 3,5 százalékos GDP növekedés után az idén 1,5-2,0 százalékkal számolnak.) Az elemző szerint viszont a magasabb inflációs adat inkább csak a kamatcsökkentést odázhatja el decemberre, vagy a jövő évre. Ez attól is függ, hogy az európai jegybank mikor kezd el kamatot csökkenteni, erre ugyanis a svájciak nagyon odafigyelnek.
Geszti Pál, az ING Bank üzletkötője szerint sem ad okot aggodalomra a devizahitelesek számára a tegnap közölt svájci inflációs adat, hiszen egyrészt nem várható el, hogy a globálisan érzékelhető inflációs hatás megálljon a svájci határokon, másrészt az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása miatti pénzromlás Európa szerte kiegyenlítődik, így nem kell attól tartani, hogy hitelen változás áll be a CHF/HUF kurzusban.
A svájci frank és a forint keresztárfolyamának vizsgálatakor figyelembe kell vennünk egyrészt az euró/forint, másrészt az euró/frank árfolyamok alakulását. Ha ezt szemügyre vesszük, akkor látjuk, hogy egyrészt a forint továbbra is erős az összeurópai devizával szemben, másrészt, hogy a svájci frank az euróval szemben február óta gyengülő tendenciát mutatott, ám az 1,64-es szint közelében mintha megfáradt volna, és a technikai elemzés alapján trendforduló várható. A beharangozott svájci kamatemelés ezt csak segítheti - tette hozzá Geszti, aki egyúttal azt is elmondta, hogy amennyiben Magyarországon marad a 8,5 százalékos alapkamat, úgy nem várható forintgyengülés, hiszen azt csak egy általános feltörekvő piaci válság tudná előidézni.
