A kötvénypiacon a hónapok óta tartó hozamemelkedés pénteken begyorsult és hétfőn folytatódott, a két nap folyamán összesen mintegy 70 bázisponttal emelkedtek a hozamok. A kereskedők arról számoltak be, hogy eltűntek a vevők, a vételi és eladási oldal között nagy űr tátong. A kötvénypiac nem csupán kötvényekből áll, hasonlóan fontos része az IRS (interest rates swap), amelyet előszeretettel alkalmaznak például kötvényhozamok shortolására (azaz eladási pozíció felvételére) - kezdte a járatlanabbak számára a helyzet ismertetését Vidovszki Áron, a Concorde állampapír-kereskedője.
Az IRS-ek főleg a londoni szereplők körében kedveltek, de a magyar bankok is kereskednek velük, a kötvényeknek megfelelően van 2, 3, 5 éves IRS, elszámolásuk nettósítással történik. Hozamuk jellemzően mindig kicsit alacsonyabb a kötvényekénél. Ez a spread nemrég elkezdett tágulni, és 25-30 bázispontos különbség körül a magyar bankok elkezdtek venni, arra spekulálva, hogy rendeződik a helyzet. De a spread tovább tágult, 50-55 pont környékére. A bankok ekkor megijedtek, sokuknál stop loss-szintek léptek életbe, s akik eddig vevőként léptek föl, eladóvá váltak. Ettől szűnt meg a piac, és a 3-5-10 éves futamidőknél 50 pontos hozamemelkedés következett be. A helyzet tegnap sem javult, 20 pontos további hozamemelkedésre került sor, és a spread (a kötvények és IRS-ek között) 50-55 pont maradt.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az elsődleges forgalmazók rendkívüli gyűlést kezdeményeztek az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK), ami tegnap délután lezajlott. Az ÁKK úgy döntött, hogy 25-30 százalékkal csökkenti kötvénykibocsátását, s ennyivel növeli a diszkontkincstárjegyekét. Ezzel csökkenteni kívánta a kötvénypiaci kínálatot, hiszen a piac egyelőre a másodlagos kötvénypiaci kínálat fölszívására is képtelennek bizonyul.
A piacon a kialakult helyzetre több magyarázatot hallani - nyilatkozta neve elhallgatását kérve egy elsődleges forgalmazó.
Az egyik összetevő a nyugdíjpénztári portfóliók átrendeződése, aminek hatására a helyi alapkezelőknek részvényeket kell vásárolni és állampapírt eladni, ami mindenképp gyengíti az állampapírpiacot. A másik, hogy így kezd továbbgyűrűzni az amerikai hatás, tágulnak az asset swap package spreadek, a kamatkockázati felár nő. A jen nagyon erős a dollárhoz képest, vagyis tovább csökkent a kockázatvállalási hajlandóság. Ebben a helyzetben a gyengén teljesítő magyar gazdaság fokozottan sebezhető. A jelenlegi helyzet tehát nem valamilyen spekuláció, hanem normál piaci folyamat hatására jött létre.
A külföldiek, ha jönnek, akkor eladni jönnek. A decemberben még 6,80 százalékon álló tízéves hozam tegnapra 8,40-ig emelkedett, amit a piac már nem tudott menedzselni. Úgy 7,60-ig még bírták a vásárlók, de az utóbbi napokban teljesen kiszáradt a piac. Amikor pénteken megjelent egy nagy külföldi kötvényeladó, nem volt vevő, csak 70-80 bázisponttal magasabb hozamszinttel. Nehéz kitalálni, hogy hol a folyamat vége. Nem biztos, hogy egy kamatemelés segítene a helyzeten, legyen az akár 50 vagy 100 bázispont. Egyelőre úgy tűnik, a külföldi befektetők nem hajlandók finanszírozni az országot - vélekedett a szakértő.
A piaci turbulenciát nem egy dolog okozta, a hozamemelkedés hosszabb pulzáló folyamatként ment végbe - vázolta a helyzetet Papp Gergely, az ING állampapír-kereskedője. Véleménye szerint a kockázatkerülés mellett az elmúlt hetekben kialakult kamatemelési hisztéria erősítette a folyamatot. A helyzet kaotikus, Londonból egymással ellentétes értelmű elemzések érkeznek, egyszer az alapkamat szinten tartását, máskor jelentős emelést jósolnak. A hozamokba mostanra 100-150 bázispont kamatemelés árazódott be, miután többen úgy gondolták, hogy ha a jegybank emelte az inflációs jelentést, akkor a kamatot is emelnie kell. A szakértő is említette a nyugdíjpénztári átstrukturálást, a kötvények és IRS-ek között kinyílt spreadet.
Egyelőre nem nagyon éreztette a hatását az ÁKK bejelentett lépése sem, amely a kötvénykínálat visszafogását célozza. Bár a kereskedők dicséretesen rugalmas és gyors lépésnek nevezték, nem biztos, hogy elég lesz a folyamatok megállítására vagy megfordítására.
A kereskedők egy része szerint a kötvénypiacot csak az MNB vásárlásai tudnák stabilizálni. Emlékeztetnek rá, hogy 2003-ban ugyan más okokból kialakult, de hasonló helyzetben az MNB mintegy 40 milliárdos vásárlásaival likviditást teremtett és stabilizálta a piacot (csak hab a tortán, hogy az akkor 8,5 százalék körüli hozammal megvett kötvényeken az MNB jelentős, 2-2,5 százalékpontos nyereséggel adott túl). Mivel az állampapír-mennyiség azóta jelentősen emelkedett, a vásárlások összege is magasabb, 80-100 milliárd kellene hogy legyen - mondta az egyik trader. Persze félő, hogy a jelenlegi labilis helyzetben megtámadják a forintot, és egy jelentősebb forintgyengülés esetén tényleg nem lehetne elkerülni a kamatemelést - tette hozzá.
Információnk szerint a tegnapi találkozón az MNB képviselője is ott volt, aki szerint a jegybank nem zárkózik el attól, hogy ilyen szintű félreárazódásoknál beavatkozzon, eszköztárába ez is belefér.
