Éveken át panaszkodtak a zömmel exportőr tőzsdei cégek vezetői az erős forint miatt, ám a 2005-ös változások (a forint az euróhoz képest év végi alapon 2,8, a dollárhoz képest 18,5 százalékkal gyengült) végül mégis kevés örömre adtak okot. A hitelállomány év végi átértékelése – amely korábban alaposan változtatott a cégek eredménypozícióján – 2005-ben már nem sok vizet zavart. A tőzsdei cégek szempontjából az alig változó eurónak van döntő szerepe, kivéve a jellemzően dollárkitettségű cégeket. Ezek közül első helyen a teljes pénzügyi csődtől, az összeomlástól csak a csendes likvidációval megmenekült NABI áll, ám e cég helyzetét a mínusz 6 milliárdos év végi saját tőkéje elég jól illusztrálja. A két gyógyszergyár exportjának nagyobbik fele dollárban realizálódik, így nem volt meglepő – legalábbis az Egisnél meredek, csaknem másfélszeres – a profitnövekedés.
A harmadik legnagyobb dollárexportőr a Rába, a 71,5 millió dolláros tengerentúli export a cég forgalmának egyharmadát adta. A Rába fedezeti politikája – a gyógyszergyárakkal ellentétben – nem túl szerencsés. Míg a cég üzemi eredménye 2004-hez képest 3 milliárd forinttal javult, a pénzügyi eredménye (elsősorban a még nem realizált dolláreladási pozíciókon elszámolt veszteség miatt) csaknem 10 milliárd forinttal romlott 2004-hez képest. Így a cég a 2004-es 1,6 milliárdos nyereség után 4,7 milliárdos veszteséget termelt. Hasonlóan nem sokat segített az év végére megdráguló dollár a Globuson sem, a cég eredménye a Rábához hasonló mértékű mínusz lett. Mindkét társaság eladósodottsági rátája (vagyis a hitel/saját tőke+hitel arány) erőteljesen nőtt tavaly, ám ez inkább a saját tőke fogyásának tudható be. A szobáit jórészt euróban áruló, és jelentős euróalapú hitelállománnyal rendelkező Danubius az üzemeltetésen ugyan 1,3 milliárddal többet nyert, mint 2004-ben, de a hitelek átértékelése összességében 400 millió forinttal rontotta eredménypozícióját. A szállodacsoport hitelállománya tavaly mérsékelten nőtt, elsősorban a londoni hotel negyedének megvétele révén. (Az 5 millió fontot saját fő tulajdonosa adta neki kölcsön.)
A harmadik legnagyobb hitelállománnyal rendelkező tőzsdei cég, a mintegy 220 millió eurós hitellel gazdálkodó BorsodChem számára is kedvező volt – üzemi szinten- a forint gyengülése, ugyanakkor a 2004-ben még 7 milliárdos nettó eredményt hozó pénzügyi műveletek eredménye félmilliárdos veszteségre váltott át. (Ebből csak néhány százmillió a hitelek átértékelése.) A cég korábban aktív – egyesek szerint kifejezetten merész, de szerencsés – fedezeti gyakorlata a nyilvános kibocsátás után konzervatív, ám kevesebbet hozó irányban mozdult el. A hitelállomány egyharmados növekménye a beruházások mellett akvizícióval (Petrochimia Blachownia) is magyarázható. A két legnagyobb adós, a Mol és az MTelekom szintén növelte hitelállományát tavaly, ám eladósodottsági rátájuk továbbra is alacsony. (A Molé csökkent is.) Az olajcég mintegy 500 millió dollárnyi hitelén ugyan veszített jó 15 milliárd forintot, ám ezt a dollárerősödés más hatásai részben kompenzálták, és a társaság számára tavaly az olajár változásai amúgy is többet jelentettek. Az MTelekom hitelei szinte teljes egészében forintban állnak fenn, miként bevételei zöme is forintos alapú MakTel hatása nem jelentős), így gyakorlatilag elhanyagolható az árfolyamváltozás hatása.
Korányi Tamás G.