Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábban legfontosabb, legelső költségelem egy olyan díj volt, amely egy ideje már nem is létezik. A BÉT-en ugyanis nincs jelenleg bevezetési díj, tehát egy új részvény parkettra kerülése ennyiben olcsóbb, mint régebben. Ettől még persze jelentős kiadások merülnek fel egy-egy papír bevezetése során. Ez részben a fix auditálási és egyéb jogi díjakból, részben a százalékos jegyzési garanciából tevődik össze. Egy közepes cég nem túl nagy hírverésű forgalomba hozatala is felemészthet akár 40–50 millió forintot. (Bár a Freesoft a hírek szerint takarékosabban megússza.)
Ha a bevezetésnek nem is, a tőzsdei forgalomban tartásnak már van költsége a BÉT-en. Kiszámítása 2003-tól a tőzsdei kapitalizáció mértékétől függően sávosan történik. Egy 1 milliárd forint alatti cégnek csupán évi 1,2 millió forintot kell a BÉT-nek a parketten való jelenlétért fizetnie, míg a kereskedést uraló blue chipeknek ugyanez akár 12 millióba is kerülhet, feltéve, hogy kapitalizációjuk meghaladja a 100 milliárdot. A tőzsde bevételeinek csaknem harmada (tavaly mintegy 500 millió forint) a kibocsátóktól származik, igaz, ebben a részvénykibocsátók mellett – az állampapírok révén – az állam is komoly szerepet játszik.
Ezenfelül a kibocsátókat további közvetlen költségek is terhelik. Tájékoztatási kötelezettségük miatt az általuk kiadott közleményeket el kell juttatniuk a BÉT-re. Ez megjelenik internetes formában, évi néhány százezer forintos terhet jelentve, és a Magyar Tőkepiacban is, ez utóbbi a nyomtatott formája miatt drágább, így ez a közlemények hosszától és gyakoriságától függően évi 2–10 millió forintba kerül. Összességében egy vezető magyar cég közvetlen tőzsdei költségei évi 15–20 millió forint körül mozognak, míg egy kisebb kibocsátó megúszhatja a jelenlétet akár 2-3 millióból is. Árbevétel-arányosan persze már más a helyzet.
A közvetlen költségek mellett sok pénzt vihetnek el a tőzsdén való kereskedés miatt létrehozott befektetési kapcsolattartó osztályok, és a nyilvános lét miatt népes közgyűlések rendezése sincs ingyen, bár ezek költsége az adott cég méretétől és vérmérsékletétől függően nagyon változó. Régebben, amikor egy-egy kárpótlási jegyes csere során a Mol több tízezer részvényese közül akár ezernél is többen jelentek meg egy közgyűlésen, a számla akár a forgalomban tartási díjat is elérhette.
Az mindenképpen elmondható, hogy a BÉT kibocsátói díjai a térségben nem számítanak magasnak – mondta a NAPI Gazdaság érdeklődésére Horváth Zsolt, a BÉT Rt. vezérigazgatója. Nagyon fontos a tőzsdének – hangsúlyozta –, hogy a papírok forgalomban tartásának díja ne jelentsen komoly terhet a kibocsátóknak, ezáltal is arra ösztönözve a hazai cégeket, hogy papírjaikkal minél többen jelenjenek meg a Budapesti Értéktőzsdén.
A Matávnak akár évi 15-20 millióba is kerülhet a tőzsdei jelenlét, míg az Econetnek „csupán" évi 2-3 milliót kell fizetnie a parkett adta nyilvánosságért.
