A forint 252,75/252,90-re erősödött az euróval szemben a tegnapi 253,35/253,40-es szintről ma délelőtt.
Kolba Miklós az ING üzletkötője szerint a zloty tegnapi 2 százalékos erősödése áll a forint mozgása mögött. Főleg londoni befektetők tegnap jelentősebb zloty short pozíciót zártak, ehhez társulhat kisebb mennyiségben forint eladási pozíciók zárása is. A szakértő a 252-es szinten látja a mai napon az euró/forint árfolyam alját. A dollár 210-en áll, ami dollár vételeket indukálhat.
A 48 tőzsdei társaságból idén 19 fizet összesen 143 milliárd forintnyi osztalékot. Ebből csaknem 500 millió eurónyi jut a külföldi tulajdonosoknak, ami akár a forint árfolyamára is kihathat.
Minden eddiginél bőkezűbbek voltak magukkal a magyar tőzsdén forgó társaságok tulajdonosai az idei közgyűlési szezonban. A 48 tőzsdei cég közül kilenc veszteséggel zárta a tavalyi évet. A 39 nyereséges vállalat kisebbik fele, 19 társaság közgyűlése döntött osztalék fizetéséről. (Közülük az üzleti évét szeptember végén záró Egis már márciusban kifizette a 2003-as osztalékát.) Ezek együttes konszolidált adózott eredménye 2003-ban 323 milliárd forintra rúgott, amelyből 143 milliárdot (44,3 százalékot) kapnak meg közvetlenül a tulajdonosok. A kifizetési ráta korában rendre 20–25 százalék között mozgott. Tavaly például a 271 milliárd forintos összesített eredmény 23 százalékát, 62,2 milliárd forintot vihettek haza a tulajdonosok, amely akkor 17 százalékos emelkedést jelentett a 2001-es év utáni osztalékfizetéshez képest.
A külföldre kerülő 121 milliárd forint osztalék a jelenlegi kurzuson 476 millió eurót ér. Ekkora összeg rövid időn belül történő átváltása (több, mint fele június 2-án, a Matáv osztalékfizetésének napján esedékes) kihathat a forint–euró árfolyamra is. Ugyanakkor megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a legnagyobb fizetők – a Matáv mellett az áramszolgáltatók – már előre lefedezték a fizetésnapon euróban esedékes kötelezettségeiket. (A fizetés forintban történik, de a nagytulajdonosok minden bizonnyal a magyar érdekeltségeiken keresztül intézik a váltást is.)
A magyar tőzsde 44 százalékos kifizetési rátája, illetve a tegnapi 4003 milliárdos kapitalizáció alapján számított 3,57 százalékos osztalékhozam (a kapitalizáció 99 százaléka az osztalékot fizető cégekre esik) nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, és nyilván szerepet játszik az árfolyamok utóbbi két hónapban tapasztalt szárnyalásában.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete (TEBÉSZ) levelet írt a Győr-Moson-Sopron megyei cégbírósághoz, amelyben kéri, hogy ne jegyezzék be az április 22-i Brau-közgyűlésen hozott határozatokat.
A TEBÉSZ szerint a közgyűlésen az említett határozatok törvénysértő módon születtek, s ezért kéri a cégbíróságot, kezdeményezze a közgyűlés megismétlését. A szövetség levele szerint a közgyűlés egyrészt nem szabályszerűen lett összehívva, s így meg sem lehetett volna azt tartani. Ezenkívül a TEBÉSZ szerint nem az arra jogosult személy nyitotta meg a részvényesi találkozót, ráadásul a Brau Union AG nem is szavazhatott volna a közgyűlésen a Heineken-csoport szabálytalan befolyásszerzése miatt, az igazgatóság ezt mégis lehetővé tette az osztrák cégnek. A TEBÉSZ sérelmezi, hogy a közgyűlés tisztségviselőit nem szavazással választották, hanem kijelölte őket a közgyűlést levezető személy, s e pontban a közgyűlés jegyzőkönyve szerintük nem felel meg a valóságnak. A közgyűlésről készült hangfelvétel ezen részének meghallgatását egyébként a társaság jogtanácsosa megtagadta.
Az EU a közeljövőben biztosan nem vizsgálja az eva jogszerűségét és egyelőre az sem biztos, hogy később napirendre kerül a kérdés.
Nem bizonyultak megalapozottnak azok az értesülések, hogy az Európai Unió a napokban megvizsgálja az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) rendszerét - idézi a Magyar Hírlap Veres Jánost a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát. A témát Frits Bolkestein belső piaci biztos szóvivőjének egy félreértett, feltételes módokkal teli mondata keltette életre, valójában azonban sem vizsgálat, sem eljárás nincs az evával kapcsolatban.
Az EU áfabizottsága, amelyre egyébként a kérdés tartozna május 21-én nem ülésezik, következő, június 29-i ülésének napirendje pedig még nem ismert. A Pénzügyminisztérium által elkészített anyagból azonban kiderül, hogy az evára áttért vállalkozások tavalyi befizetéseiből 28 milliárd forintot tesz ki az áfának megfelelő rész, míg ugyanez a kör korábban 21 milliárd forint áfát fizetett. Vagyis a feltételezett vádak nem is állnának meg.
Nincs okunk arra, hogy pesszimisták legyünk és negatív változásokra számítsunk - jelentette ki ma reggel Medgyessy Péter miniszterelnök az MTV Napkelte című műsorában, hozzátéve, hogy a kormány nem készül kiadáscsökkentő intézkedésekre.
Erre csak akkor volna szükség - idézte a kormányfőt a Reuters - , ha az ellenzék javaslatának megfelelően gyorsítanák az euró bevezetését. Medgyessy szerint helyes, hogy 2010-re halasztották a közös valutához való csatlakozást, ugyanakkor azt is lehetségesnek tartja, hogy Magyarország az előírt két évnél többet töltsön az előszobában, vagyis az ERM-2 rendszerben.
A kamatadó érvényesítését valóban fontolgatja a kormány - ismerte el az Index beszámolója szerint a miniszterelnök - , hosszú távon "az igazságosság" elvén a tőkejövedelmeket is meg kell adóztatni. Az árfolyamnyereség adót azonban ellenzik.
2005-ben nem ismétlődik meg az idei inflációgyorsulás, s öt százalék alá kerülhet az infláció - jelentette ki Medgyessy.
