BUX 143072.29 0,94 %
OTP 46920 0,45 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Minden blue chip lefelé húz

Mínuszba váltottak a vezető európai tőzsedindexek, a CAC 40 hajszálnyival, a DAX 0,40, a FTSE 100 0,28 százalékkal gyengült a délelőtt vége felé. Az alig lefelé nyitó BUX viszont már 148 ponttal esett, az OTP 95, a Richter 200 forinttal gyengült.

2004. április 22. csütörtök, 11:55

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hivatalosan is beszállt az Aventis felvásárlásáért folyó harcba a Novartis. A svájci gyógyszergyár bejelentette egyesülési tárgyalásokat kezd francia-német társával kivédendő a Sanofi-Synthélabo ellenséges felvásárlási kísérletét. A hírt örömmel fogadta az Aventis, ám meglepte a piacokat, szakértők ugyanis arra számítottak, hogy a Novartis végül távol marad a túl sok politikai szállal bíró történettől.
A Novartis-Aventis egyesülés esetén a világ második legnagyobb gyógyszercége jönne létre. A svájci cég azonban jelezte, csak abban az esetben ül tárgyalóasztalhoz, ha a francia kormány feladja azon szándékát, hogy tisztán francia cégek alkotta konzorciumot hozzon létre ebben az általa stratégiailag fontosnak tartott szektorban.

Bár a tárcánál folyik a jövő évi adócsökkentéssel, az adórendszer egyszerűsítésével kapcsolatos szakmai munka, döntés a tervezett, konkrét változtatásokról még nem született - áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
A dokumentum az adórendszer jövő évi módosításával kapcsolatban zajló munkákkal kapcsolatban leszögezi: várható, hogy a javaslatok közül a jövőben számos megjelenik a sajtóban, az sem kizárt, hogy némely változatok úgy kerülnek ki a lapokhoz, mintha azok már a tárca álláspontját tükröznék. Ilyen álláspont azonban még nem született. A Világgazdaság által ismertetett adóreform anyag sem a minisztérium álláspontja, hanem csupán egy szakmai csoport munkája. A PM azt ígéri, hogy a szakmai munka előrehaladtával, a pénzügyminisztériumi álláspont kialakulásával, a fontosabb döntések meghozatalával párhuzamosan a tárca folyamatosan és széles körben tájékoztatni fog.

Ruházati cikket és a lábbelit tavaly a leggyakrabban hipermarketekben vásárolt az átlagos magyar fogyasztó, de egyre nagyobb szerephez jutnak a szaküzletek is, miközben a piacok súlya csökken.
A GfK Piackutató Intézet által a fogyasztók véleménye alapján a vásárlási szokásokról készített felmérése szerint évente a válaszadók 29 százaléka úgy emlékszik, hogy mindössze egyszer-kétszer vesz ruhaneműt. További 28 százalék minden negyedévben kerít rá sort, s a cipővásárlási gyakoriság sem sokkal kedvezőbb, mint a ruhaneműké: a felnőtt lakosság 33 százaléka ugyanis kétévenként vagy annál is ritkábban vesz lábbelit. Minden évben egyszer vagy kétszer a felnőttek 39 százaléka vesz cipőt.
Változnak a vásárlási szokások, méghozzá igen látványosan, s az adóbevételek felett őrködők számára mindenképp örvendetesen. Amíg tavalyelőtt a háziasszonyok legnagyobb része, 31 százaléka leginkább még utcai standon vagy piacon szerezte be a ruhaneműt, addig a legutóbbi felmérés szerint 35 százalék számára már a hipermarket a leggyakoribb beszerzési forrás. A kiszolgálást nyújtó szakboltot és a kisebb önkiszolgáló szakboltot a háziasszonyok 28-28 százaléka jelölte meg fő bevásárló helyként, ezzel az utcai stand és piac visszaszorult a negyedik helyre, 27 százalékos említéssel. (Egy válaszadó két bolttípust nevezhetett meg, mint leggyakoribb bevásárló hely).
A hipermarketet főleg a 40 évesnél fiatalabbak, legalább érettségizettek, magas jövedelműek, továbbá az e téren igen bőségesen ellátott fővárosban vagy Pest megyében élők részesítik előnyben. Ugyanez a helyzet az áruházzal, amelynek szintén fővárosi vásárlói felülreprezentáltak. A kisebb szaküzletek fő vevői már egyenletesebben oszlanak meg a lakosság különböző csoportjai között. Az utcai árusokat és piacokat főleg a 60 éven felüli, nyolc általánost vagy kevesebbet végzett, kis falvakban élő vevők látogatják. (Bár a kutatás nem említi, de előfordulhat, hogy sokan szégyellik és emiatt nem "vallják be" utcai, piaci vásárlásaikat.)

Egy éven belül eladják a varsói tőzsdét, a kormány még a nyár folyamán kiválasztja az ügyletnél segédkező tanácsadóját - írja a lengyel Parkiet című lapra hivatkozva a Bloomberg. A tanácsadó feladata lesz felvázolni a 13 éves piac eladásának módozatait, illetve javaslatokat tenni más tőzsdékkel történő egyesülésre - nyilatkozta a lapnak Igor Chalupec pénzügyminiszter-helyettes.
A 98,8 százalékban állami kézben lévő tőzsde jövőjéről azonban ennél konkrétabb elképzelések nincsenek. A minisztériumi szakember nyilvános kibocsátást, lengyel pénzügyi befektetőknek történő értékesítést, vagy a tőzsde más nagyobb börzének való eladását is elképzelhetőnek tartotta. (A varsói börze forgalma felfuttatása céljából tavaly több más európai piaccal is tárgyalásokat kezdett, többek között a Euronexttel, a Deutsche Börsével, és a londoni tőzsdével is).
A kisebb tőzsdéknek önmagukban esélye sincs a túlélésre, minden apró piacnak valamilyen nagyobb hálózathoz kell csatlakoznia, ha fenn akar maradni - nyilatkozta a Bloombergnek Wieslaw Rozlucki, a varsói értéktőzsde vezérigazgatója.

Szabó Márta
Szabó Márta

Ez is érdekelhet