Az euró 250,00/40 forinton nyitott ma a bankközi devizapiacon, fél tíz tájban ennél egy forinttal állt feljebb a jegyzés, vagyis gyengült a hazai fizetőeszköz - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője. Kolba Miklós szerint talán azzal magyarázható a forint süllyedése, hogy az amerikai fizetőeszköz drágulása (a kurzus 212,60/80-ra emelkedett) a dollár/forint-relációban stoploss-kötéseket indukált, másrészt többen csökkenthették euró/forint rövid pozícióikat is. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kis forgalom, illetve az ebből következő alacsony likviditás mellett akár egy-egy üzlet is elmozdíthatja a jegyzést, bármely irányba.
A Brau Rt. mai éves rendes közgyűlésén elöször adódik alkalom arra, hogy a nyilvános vételi ajánlatot annak törvénytelensége és az alacsony ár miatt elfogadhatatlannak tartó kisrészvényesek és a felvásárló Heineken képviselői találkozzanak egymással.
Nagy kérdés persze, lesz-e egyáltalán a részvényesi találkozó. A kisrészvényesek érdekeit legharcosabban védő TEBÉSZ álláspontja szerint ugyanis az Amstel - érvényes nyilvános vételi ajánlat - híján nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait. Amennyiben azonban a Brau igazgatóság elfogadja a Tebész érvelését - persze a menedzsment az ügyben eddig tanúsított megnyilvánulásait szemlélve erre kevés esély van - , úgy a közgyűlés elegendő megjelent részvényes híján határozatképtelennek minősül, a gyűlés május 6-ra tolódik.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy az igazgatóság egy ilyen horderejű döntésben nem lesz hajlandó állást foglalni, s a Heineken részvételével ma tartják meg a soproni közgyűlést. A szokásos napirendi pontok mellett (igazgatósági, fb tag választása, beszámolók elfogadása) az osztalékról is határoznak az egybegyűlt részvényesek. A Brau történetében szinte egyedülálló módon az igazgatóság idén - annak ellenére, hogy a cég eredménye erre bőven lehetőséget adna - nem javasolja osztalék kifizetését, rossz nyelvek szerint a Heineken sugallatára, amely nem szívesen engedne ki pénzt a társaságból míg minden részvény a birtokában nem lesz.
Az adórendszer radikális átalakítására készül a Pénzügyminisztérium - derüli ki a Világgazdaság birtokába került dokumentumból. A három évre szóló minisztériumi tervezet szerint számos adókedvezményt megszüntetnének, az szja kétkulcsossá válna és megjelenne a kamatadó. A tervek szerint minden jövedelmet összevonnának, függetlenül annak eredetétől. Ez azt is jelenti, hogy a tőkejövedelmeket - így a kamatokat és árfolyamnyereséget is - megadóztatnák, de újra befektetett hányaduk jelentős adókedvezményben részesülne. A lap úgy tudja - bár a dokumentumban nem szerepel - , hogy a kamatokat már jövőre megadóztatnák, 5-10 százalékkal.
Új kategóriaként megjelenne az önfoglalkoztató státus, az egyéni vállalkozók pedig az újonnan bevezetendő, minden vállalkozási formára érvényes központi vállalkozási adó (köva) alá tartoznának. A köva kulcsa attól függene, hogy mi lesz az iparűzési adóval - 16, 14, vagy 12 százalék is lehet. Az iparűzési adót a jelenlegi elképzelés szerint az önkormányzati adót már jövőre felváltó helyi vállalkozási adó (heva) pótolná, a kövára kivetett adópótlék formájában (erről azonban többféle verzió készült).
Eltöröltetnék a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítások, a szellemi tevékenység, valamint az adomány adókedvezményét is, a megmaradó kedvezményeket pedig csak az alsó adósávban lehetne igénybe venni. Változna az adójóváírás rendszere is. (A dokumentum elképzelhetőnek tart olyan verziót is, amelyben megmaradna az adókedvezmények döntő része, hogy ne kelljen emiatt konfliktusokat vállalni.)
A PM-dokumentum szerint növelnék a foglalkoztatottakat terhelő járulékok részarányát, amivel párhuzamosan csökkenthetők lennének a munkaadók által fizetendő járulékok. A járulékok változtatása csak egy minimum 4-5 éves folyamat eredménye lehetne, melynek során évi 0,5-1 százalékpontnyi járulékmódosítással lehetne a kívánt arányt beállítani. Ez önmagában nem eredményezne többletbevételt, azonban a személyi jövedelemadóztatásban bekövetkező változások hatására bővülne a járulékalap.
A Zwack nyitotta meg az első negyedéves gyorsjelentési szezont: a társaság enyhén emelkedő árbevétel mellett profitja visszaeséséről számolt be. Az éves rendes közgyűlését ma tartó társaság nettó árbevétele 6 százalékkal 2 milliárd 960 millió forintra emelkedett. Ezen belül az exportpiacokról származó bevétel 49 százalékkal 186 millió forintra nőtt, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az olasz disztribútor tavalyi készletcsökkentése után a forgalom idén visszaállt a korábbi szintre.
Az árbevétel összetétele azonban jelentősen megváltozott. A saját termelésű termékek szegmensén belül - elsősorban az újrapozícionált Fütyülős és a Vilmos Nectár felfutó forgalmának köszönhetően - 10 százalékkal emelkedett a prémium termékekből származó bevétel. A kommersz termékek piacán azonban folytatódott a visszaesés, így összességében a saját előállítású termékek eladási mutatói stagnáltak.
A forgalmazott termékekből viszont a tavalyinál jóval több bevétele származott a társaságnak, köszönhetően a jelentős márkák (Baileys, Johnnie Walker) árcsökkentéséből származó ugrásszerű volumennövekedésének.
A február végi létszámleépítés több mint 60 millióval terhelte meg a Zwack számláját, a személyi jellegű ráfordítások aránya ennek következtében 20 százalékkal emelkedett. A tavalyi veszteséggel szemben idén a társaság nyereséget könyvelhetett el pénzügyi műveletei után, ám ez nem bizonyult elegendőnek a leépítés költségeinek kompenzálására. Az adózás előtti eredmény a tavalyinál 20 százalékkal alacsonyabb, 202 millió forint lett, igaz, ez meghaladja a társaság menedzsmentjének időarányos tervét.
A Karsai Műanyagtechnika Holding Rt. a tulajdonában lévő 417 002 darab Pannonplast Műanyagipari Rt. részvényből 2004. január 28.–2004. április 19. között a Budapesti Értéktőzsdén átruházott 221 412 darab részvényt 1381–1916 Ft közötti tartományban, így részvényesi befolyásának mértéke a Pannonplast Műanyagipari Rt.-ben 2004. április 19-én 5 százalék alá, 4,61 százalékra csökkent.
Tizenegy negyedév óta először nőttek az üzleti szoftvereket gyártó német SAP AG licencbevételei: a fordulatot az egyesült államokbeli eladások felfutása és a Netweaver szoftver-platform erős forgalma hozta meg.
Az üzletág legnagyobb cége az első negyedévben a várakozásoknak megfelelően éves szinten 5 százalékkal 370 millió euróra gyarapodó lincenc-árbevételről számolt be. A társaság a kedvező adatok nyomán megerősítette, hogy az év egészét tekinve e téren 10 százalékos bővülésre számít.
A teljes árbevétel - ami a karbantartási és tanácsadási tevékenység forgalmát is tartalmazza - a vártnál kevésbé, csupán 2 százalékkal 1,556 milliárd euróra nőtt. Az üzemi nyereség 12 százalékkal 332 millió euróra hízott, ami az elemzői becslés-sáv alsó széléhez esik közelebb, szemben az optimistább prognózisoknak megfelelő 229 milliós nettó profittal.
