Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankközin 251,80-252,00 forinton kezdett ma az euró, fél tíz tájban egy német bank euróvételei nyomán ennél feljebb, 252,25-ön állt a jegyzés - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője. Kolba Miklós szerint a héten - fontos magyar makroadatok híján - 251-253 forint között mozoghat az árfolyam. A szakember - összhangban az elemzői véleményekkel - arra számít, hogy az MNB monetáris tanácsa ma nem nyúl az irányadó kamathoz. A dollárral délelőtt 209 forint körül folyt a kereskedés, a héten 207-212 forint között lehet a kurzus, amit főként az euró/dollár keresztárfolyam mozgathat majd; ez utóbbi jelenleg 1,206-on áll.
Soros György, a magyar származású milliárdos szerint a májusban csatlakozó uniós újoncok devizáit az eurózóna-tagságot megelőző időszakban spekulatív támadások veszélyeztethetik. A forint esetében már láthattunk is ilyen akciókat.
Soros György arra figyelmeztette az Európai Unióba most belépő országokat, hogy az eurózóna-csatlakozást megelőző időszakban devizáik sebezhetővé válhatnak a külföldi befektetők spekulációs támadásaival szemben – jelentette a Reuters. Az EBRD éves közgyűlésén Londonban megszólaló Soros arra is felhívta a csatlakozó államok figyelmét, hogy a lehető legrövidebb időt töltsék az euróövezeti tagság előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerben.
Arra a kérdésre, amely azt firtatta, hogy az újoncok devizái spekulatív támadások miatt sebezhetők lesznek-e még az ERM II-tagság után is, Soros úgy fogalmazott: „Már most azok. Magyarország különösen sokat szenvedett fizetőeszköze instabilitásától, s ez Lengyelországra is igaz. Ez a kamatok közötti különbségből hasznot húzni tudó tőke nagysága miatt van.” Soros szerint az árfolyam-ingadozások terén az ERM II-csatlakozás nagyobb stabilitást hozhat, kivéve ha az országok nem megfelelő gazdaságpolitikát alkalmaznak, illetve ha fennáll a veszálye, hogy a deviza kitör a sávból.
A Reuters áprilisi felmérése szerint 2006-ig vagy 2007-ig csúszhat Magyarország csatlakozása az Európai Unió ERM-2 árfolyamrendszeréhez, vagyis az euró kötelező előszobájához.
A forint csatlakozásának sikere vagy kudarca alapvető jelentőségű az ERM-2 szempontjából és a többi jövőbeni eurózóna tagország számára is útmutató lehet, hiszen Magyarország az egyetlen a 10 új EU-tag közt, amely már most is ERM-típusú árfolyamrendszerrel rendelkezik, ráadásul a közelmúltban a forintot támadások érték. Szintén Magyarország az egyetlen, amely jelezte: a minimálisan elvárt két évnél jóval hosszabb időt is kész eltölteni az ERM-2-ben, hogy nagyobb stabilitást biztosítson a forintnak.
Az ERM-belépéskor a forint középparitását az elemzői konszenzus szerint az euró elleni 260-as szintre értékelik majd fel a jelenlegi 282,36-ról. Az euró bevezetésének dátumáról szóló előrejelzések az áprilisi felmérésben 2009 és 2010 között stabilizálódtak.
A vártnál több mint kétszer nagyobb első negyedévi nyereségről számolt be gyorsjelentésében a Sony Ericsson. A svéd-japán mobiltelefon-gyártó a piac felfutásának, költségei lefaragásának és piacrészesedése növekedésének köszönheti remek számait.
A Reuters tudósítása szerint a világ 5. legnagyobb mobiltelefon-gyártója az első negyedévben 97 millió euró adózás előtti nyereséget produkált, szemben a várt 44 millióval, illetve az egy évvel korábbi 113 milliós veszteséggel. Az 1,34 milliárd eurót kitevő árbevétel több mint százmillióval múlta felül az elemzői konszenzust, s félmilliárddal szárnyalta túl a 2003. január-márciusit. Az eladások 5,4 millió darabról a várt 7,3 millióval szemben 8,8 millió darabra nőttek, s valószínűleg nőtt a társaság piacrészesedése is, bár erről a cég adatot nem közölt. Javított ugyanakkor a globális piac alakulására vonatkozó jóslatán, a korábbi 520 millióval szemben 550 milliót adhatnak el a világ mobiltelefon-gyártói.
A Sony Ericsson előretörése éles kontrasztban áll a piacvezető Nokia jelentésével: a finn gyártó pénteken közölte, hogy tortaszelete kisebb lett, s a második negyedévben csökkenő eredményre és árbevételre számít. A Nokia pozíciói vélhetőleg a Samsung javára romlottak, az amerikai Motorola után a 3. legnagyobb gyártónak számító dél-koreai cég ugyanis rekordprofitról számolt be, ráadásul a második negyedévre is növekvő eladásokat prognosztizált.
Megnehezíti a vagyonkimentést a csődtörvény nemrég elfogadott módosítása. Az új elemmel gyarapodó jogszabály lehetővé teszi úgynevezett biztosítási intézkedések megtételét - derül ki a mai Napi Gazdaságból.
Az intézkedéseket felszámolás közeli helyzetben lévő cégekkel szemben kezdeményezhetik a hitelezők akkor, ha okirattal igazolják a követeléseiket, és a bíróság megállapítja, hogy a tartozás visszafizetése veszélyben van. Ezt a hitelezők a felszámolási igény bejelentésétől kezdődően kérhetik. Ekkor a bíróság úgynevezett ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelhet ki, aki az érintett cég életébe jelentős beleszólási joggal bír. A felszámolói névjegyzékből választott felügyelő regnálása addig tart, amíg a bíróság – olykor több hónapi vizsgálódás után – a fizetésképtelenséget meg nem állapítja, vagy meg nem szünteti az eljárást. Általában ugyanis ezen idő alatt tűnik el a cégek maradék vagyona is.
Azért, hogy ez ne így legyen, a cégvezetés abban a pillanatban elveszíti teljes önállóságát, ahogy a vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét. Attól kezdve a felügyelő engedélye kell minden nagyobb ügylethez, de hogy pontosan milyen ügyekben (szerződéskötésekben, jognyilatkozatokban) kíván élni a kötelező érvényű egyetértési jogával, azt maga dönti el. Ám nem korlátozhatja a cég gazdálkodását, működését, s csak abban az esetben tagadhatja meg egy jogügylet esetében a hozzájárulását, ha az egyébként is megtámadható lenne. Az adós cég vezetői kötelesek vele együttműködni, ennek súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén kötelezően beindul a felszámolás.
A fölösleges eljárások elkerülésére jó eszköznek tűnik, hogy a vagyonfelügyelőért kiáltó hitelezőknek bírósági letétet kell leróniuk, ez jogi személyiségű társaság esetében 300 ezer, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetében 150 ezer forint. Egyébként ez biztosítja a vagyonfelügyelő díjazását is. Bár a fizetésképtelenségről szóló új törvény még nem készült el, de abban ezeket a biztonsági intézkedéseket várhatóan előzetes eljárásként nevesítik majd.
A cégvezetők személyes vagyonnal való felelősségének erősítését ugyan a mostani módosítás nem tartalmazza, ugyanakkor a készülőben lévő fizetésképtelenségi törvény koncepciójának kidolgozásánál már felmerült a cégvezetői felelősség növelése – mondta a Napi Gazdaságnak Apparácz Dénes, a Miniszterelnöki Hivatal berkein belül működő közpénzügyi államtitkárság új csődtörvény alkotását koordináló bizottságának a koordinátora. A törvénymódosítás egyelőre – bár ez az Európai Unióban bevett gyakorlat – továbbra sem teszi lehetővé fizetésképtelenségi eljárás indítását természetes személyek ellen. Ezt a kérdést is előreláthatóan a fizetésképtelenségről szóló új törvény rendezi majd. Jelenleg a jogalkotási folyamat első fázisa zajlik. Az új törvény koncepciójának idén szeptemberre kell elkészülnie, míg a törvénytervezetet 2005 szeptemberére, a hatálybalépést pedig 2006. január elsejére tervezik a törvényalkotást koordináló, Keller-féle közpénzügyi államtitkárságon.
A jelenlegi törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az új hazai törvény megalkotásáig is lehessen a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozó (különben szűk két hét múlva az EU-csatlakozással itthon is érvénybe lépő) EK-rendelet szerint úgynevezett fő- vagy területi eljárásokat indítani olyan adós ellen, amely fő érdekeltségeinek központja Magyarországon van, vagy itt telephellyel rendelkezik. Ezzel a magyar hitelezők a magyar jog szerint indíthatnak eljárást, s nem kell azt külföldön kezdeményezniük, vagy ott indult eljárásba bekapcsolódniuk. A külföldi eljárásokat – ha magyar cégeket, telephelyeket érintenek – közzé kell tenni, ha ennek elmulasztása miatt kár éri a hitelezőket, akkor azért a felszámolóbiztos felel.
