Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Februárban felgyorsult ugyan az infláció, a januári 6,6 százalékról 7,1 százalékra, ám a pénzromlás üteme így is jobb lett a 7,34 százalékos piaci konszenzusnál - derül ki a KSH jelentéséből.
Februárban az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 1,2 százalék volt, 2003. februárhoz viszonyítva pedig 7,1 százalékkal növekedtek az árak. Az év/év maginfláció 6,1 százalék lett. Az egyhavi áremelkedés valamivel több mint egyharmadát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták - közölte a KSH. A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 101,7 százalék, az előző év februárhoz viszonyítva pedig 108,4 százalék volt.
A februári adat jobb lett tehát a vártnál, hiszen a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzői kar 6,8 és 7,8 százalékos szélsőértékekkel 7,34 százalékos év/év inflációt prognosztizált. Az egy hónappal korábbihoz viszonyítva 1,44 százalékos áremelkedést jósoltak a szakértők; a várakozások 0,9 és 1,9 százalék között szórtak. Januárban 2,1 százalékos volt a havi és 6,6 százalékos az éves infláció.
A statisztikai hivatal adatai szerint az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat a háztartási energia drágulása 0,62 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,37 százalékkal, az élelmiszereké 0,25 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,13 százalékkal emelte, míg a ruházkodási cikkeknél bekövetkezett, a szezonvégi akcióknak köszönhető árcsökkenés 0,12 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,01 százalékkal mérsékelte. Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. A háztartási energián belül az elektromos energia ára 11,6 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 11,5 százalékkal emelkedett.
Egy év alatt, 2003. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek. Az átlagnál lassabb volt a ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok drágulása is. A gyógyszerek, gyógyáruk térítési díjai ugyanakkor átlagosan 19 százalékkal növekedtek. A szolgáltatások átlag feletti, 7,8 százalékos áremelkedése mellett a szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 32, a vezetékes gáz 19, a dohányáruk 14, a távfűtés pedig 12 százalékkal került többe, mint 2003. februárban.
A 26 havi csúcsot jelentő, ám a vártnál jobb februári inflációs adatnak megörült a bankközi devizapiac, a forint erősödni kezdett.
Az euró 253,10/30 forinton nyitott ma a bankközi devizapiacon, s már az inflációs adat 9 órai megjelenése előtt 252,95-ig süllyedt a jegyzés, majd 252,60-ig gyengült tovább, ám a forgalom továbbra is minimális maradt - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője. Kolba Miklós a valójában gyenge makroadat kapcsán kiemelte: a lényeg az, hogy a vártnál jobb lett, s ezzel a forint esetleges süllyedése méginkább limitálva lett, azaz az euró-árfolyamsáv teteje 255-ről 254-re módosult.
A szakember úgy véli, hogy a pénteken napvilágot látó folyó fizetési mérleg adat sokkal nagyobb hatással lesz a piacra. Amennyiben a deficit alulmúlja a várakozásokat, az euró árfolyama megcélozhatja a 250 forintos szintet. (A NAPI-konszenzus szerint januárban 241 millió euró volt a hiány, a prognózisok 150 és 360 millió euró között szóródnak.)
Fél tíz tájban az amerikai fizetőeszköz egységével 207,55/75 forinton folyt a kereskedés.
A Magyarországra és Lengyelországra koncentráló, májusban beinduló Wizz Air fapados légitársaság öt új igazgatóval növelte vezetői csapatát - olvasható a Financial Times honlapján.
A csapatban van Hajdú András a Malév volt kereskedelmi főigazgatója és Farkas Lajos, aki a magyar légitársaság stratégiai programjáért felelt tavalyig. A Wizz Airt erősíti Lynn Wotherspoon, a Ryanair által felvásárolt Buzz fapados légitársaság egykori ügyvezető igazgatója, Jacek Szkurlat, aki korábban a Procter&Gamble-nél töltött be vezető állást és Iwona Snaidy a Világbank egykori vezető HR-ese. Váradi József, a Wizz Air első embere - a Malév volt vezérigazgatója - tavaly év végén úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy az indulást követően 12 hónapon belül már nyereségesen szeretne működni az angol-magyar légitársaság. Közép- és Kelet-Európában Váradi szerint 75 millió potenciális utassal lehet számolni.
A légitársaság, amelynek Ferihegy mellett a dél-lengyelországi Katowice lesz az operációs bázisa, az elképzelés szerint kilenc bérelt Airbus 320 típusú géppel kezdi meg működését, s az éves utasforgalom a tervek szerint hamarosan 2 millióra emelkedik. Az üzemeltetés első öt esztendeje során Váradi szerint tíz géppel fogják bővíteni a légiflottát.
A magánbefektetők 2 millió euró indulótőkét hoztak össze a Wizz Airnek és tárgyalások folynak kockázatitőke-cégekkel legalább 30 millió euró további tőke előteremtéséről.
A Wizz Air öt éven belül öt-hat bázist szándékozik üzemeltetni Közép-Európában, főként másodlagos repülőtereken és kezdetben 10-15 úti célt terveznek Nyugat-Európában és népszerű dél-európai üdülőhelyekre.
A Bloomberg TV legfrissebb hírei szerint 65 halálos áldozata van a ma reggeli madridi pályaudvari robbantásnak. A rendőrség egyelőre csak feltételezi, hogy a hétvégi választások előtt a baszk szeparatisták hajtották végre a merényletet. A spanyol tőzsdén esésnek indultak az árfolyamok, a vesztesek leginkább az idegen forgalmi vállakozások.
Az idei év első két hónapjában Magyarországon 5 százalékkal nőtt a regisztrált új autók száma. A nemzetközi autógyártók szervezete, az ACEA adatai szerint februárig 29210 autót értékesítettek a kereskedők.
Ez különösen annak fényében szép eredmény, hogy a regisztrációs adó február elsejei bevezetése miatt az év elején kisebb káosz jellemezte az autópiacot. A csatlakozó országok közül egyébként Magyarország a második legnagyobb piac, minket csak Lengyelország előz meg (január-február 56 325 autó), míg Csehországot több mint tízezer eladott autóval hagytuk magunk mögött.
Talán ismét komoly fellendülés előtt áll az autóipar, az autógyártókat tömörítő brüsszeli ACEA mai jelentése szerint ugyanis februárban öt hónap után először fordult elő, hogy nőtt az eladott autók száma. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 2 százalékos volt a növekedés, miután idén az EU-ban, az EFTA tagországokban, és a csatlakozás előtt álló országokban februárban összesen 1,098 millió autót regisztráltak a piacokon. A legnagyobb növekedés az EU-n belül Spanyolországban következett be, itt 22 százalékkal több autót értékesítettek, az unión kívül pedig Norvégiában 27, míg Izlandon 13 százalékkal több gépkocsit adtak el. A legtöbb autó ezúttal is Renault volt, a francia gyár már régóta vezeti az eladási listát., őt a VW és a Ford követték.
