A jelentés kitér arra, hogy a tavalyi év az idegenforgalom számára globálisan mélypontnak volt tekinthető. Bár az év második felében lassú javulás indult el, az idegenforgalom szerkezete eközben átalakulóban van, így a jelentés szerint nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni az idei évet illetően (egyik ilyen változás például a belföldi vendégéjszakák arányának növekedése, de például a madárinfluenza hatásai is beláthatatlanok).
A csoport árbevétele 4 százalékkal 37 milliárd forintra nőtt, a növekedés azonban jórészt annak köszönhető, hogy a szlovákiai Pöstyénben megvásárolt gyógyközpontot tavaly már teljes évben konszolidálták (innen 6,7 milliárd jött a 2002-es 3,9 milliárd helyett). A jó négymilliárdos eredményromláshoz hozzájárult a 2002-es, az Eger Szálló eladásából származó egyszeri nyereség elmaradása, a szlovákiai és a romániai szálloda felújítások miatt 645 millió forinttal növekvő amortizáció.
A legnagyobb részt ebben mégis a forint leértékelődése kapta, a csoport devizahiteleinek átértékelése 1,3 milliárd forinttal csökkentette az eredményt.
A jelentés figyelmeztet, az ÁFA növekedése mintegy 600 millió forinttal csökkenti idén a belföldi szállodáknál a szoba-árbevételt. Bár a jelentés panaszkodik a kiszámíthatatlan és tervezhetetlen árfolyampolitikára, a forint leértékelődéséből középtávon inkább nyerhet a szállodacsoport, hiszen szobaárait euróban határozza meg (a természetes fedezésnek szánt devizahiteleken elszenvedett veszteség talán nem csak az árfolyampolitika, hanem esetleg a Danubius kockázatkezelési stratégiájának számlájára is írható).
