Budapesten még nem kezdődött el a kereskedés, amikor a nemzetközi bankközi piacokon már 269 forint fölé ugrott az euró árfolyama, fél tízkor 268,15/40 forinton állt, ez alig öt százalékot jelent az intervenciós sáv erős oldalán. Este fél nyolc tájban 268 alatt volt az euró, vagyis a hazai fizetőeszköz 5 százalék fölé emelkedett, a dollár egységével 209 alatt folyt a kereskedés. (A nemzetközi piacokon az euró 1,285 dollár közelében járt a csalódást keltő amerikai makroadatnak betudhatóan.)
Megfigyelők arra számítottak, hogy könnyen elképzelhető késő délután egy, a csütörtökihez hasonló forintgyengülési hullám, s ezúttal amerikai szereplők mozgathatják meg a jegyzést. Erre péntek este fél nyolcig nem került sor, de a hétvége még hátra van...
Elemzők szerint a hazai valuta gyengülése mögött az eurócsatlakozás körüli ellentétes nyilatkozatok, illetve az új, politikailag nem elég erős pénzügyminiszter személye körüli aggodalmak állnak, nem veszi ugyanis ki jól magát a nemzetközi piacokon, hogy egy jogász végzettségű kabinetfőnök kerül a minisztérium élére.
Nem tett jót a forint árfolyamának az sem, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter, a miniszterelnök-helyettese arról beszélt egy reggeli tévéműsorban: a tavalyi, vártnál magasabb áht-hiány meg kell emelni a költségvetés deficitjének idei célját, és át kell gondolni az eurócsatlakozás dátumát. (Magyarországnak három százalék alá kell csökkentenie a GDP-arányos hiányt az euró befogadását megelőző két évben.)
A NAPI Online információi szerint egyébként a tegnap indult forintgyengülést egy nagy londoni bank jól időzített forinteladásai okozták, melyek a szűk likviditás mellett alaposan megmozgatták az árfolyamot, a mögötte záródó stop-loss megbízások pedig tovább rontották a forint helyzetét. Eközben a szlovák korona euróval szembeni árfolyama rekordszintre erősödött.
