A TEBÉSZ közleménye:
"Elfogadta ügyfélként a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségét (TEBÉSZ) az Amstel/Brau felvásárlási ügy kapcsán folytatott államigazgatási eljárásaiban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ennek következtében - előzetes időpont egyeztetés után -, jövő hétfőn, azaz január 12-én teszi lehetővé, hogy a TEBÉSZ képviselője a keletkezett iratokba betekinthessen.
A TEBÉSZ által kiharcolt felügyeleti döntés egy új korszak kezdetét jelenti a magyar cégfelvásárlásokban. Az állami felügyelet ezen ügyféli elismerése ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy cégfelvásárlásban immár a kisrészvényeseknek is vannak érdemi jogosítványaik (például perelhetik a határozatot), így a felvásárlóknak - ha gyors sikert kívánnak elérni - még az engedélyeztetési eljárás megindítása előtt célszerű elnyerniük a kistulajdonosok jóindulatát.
Mint emlékezetes, a TEBÉSZ még október végén, mint Brau részvényes kérte a PSZÁF-nál, hogy ügyféli jogosultsága alapján az Amstel/Brau felvásárlási ügyben keletkezett iratokba betekinthessen. (A TEBÉSZ-nek három teljesen "halott" papír kivételével minden tőzsdei részvényből van 1 db a birtokában, sőt magában a BÉT-ben is tulajdonos ilyen mértékig.) Konkrét válasz helyett azonban a felügyelet, 2003. november 3-án egy olyan határozatot tett közzé, melyben előzetesen vitatva a TEBÉSZ ügyféli minőségét, a kérés engedélyezésének végleges eldöntését 45 napra felfüggesztette. Majd meghozta azon határozatát, melyben az Amstel Rt. felvásárlási ajánlatát jóváhagyta. A TEBÉSZ ekkor törvénysértést gyanítva azonnal lépett. A PSZÁF határozat megjelenése után "az államigazgatási eljárásokról" szóló törvény értelmezéséről levélben kért véleményt a Belügyminisztérium jogi főosztályától.
Válaszában a BM egyértelműen a TEBÉSZ jogértelmezésével értett egyet, hangsúlyozva azonban, hogy ezen állásfoglalásának nincs utasító hatálya. A felügyelet, a magának szabott határidő lejártakor, december közepén levélben értesítette a TEBÉSZ-t, hogy előzetes időpont egyeztetés után immár biztosítja képviselője számára az ügyfeleket megillető iratbetekintés jogát, ha bizonyítani tudja ügyféli minőségét. Ezután egy levélváltásra került sor a TEBÉSZ és a felügyelet között, melyben az érdekvédelmi szervezet kérte a felügyeletet, jelölje meg pontosan milyen dokumentum igazolását várja el tőle. A PSZÁF válasza december 23-án érkezett meg a TEBÉSZ-hez, melyben a következő ált: "Az iratbetekintés jogának gyakorlása a TEBÉSZ-t képviselő személyek részvényesi minőségét hitelt érdemlően igazoló okirat bemutatása esetén lehetséges." Konkrét időpontról azonban a két szervezetnek a karácsonyi és újévi munkaszünetek miatt csak most sikerült egyeztetnie.
A felügyelet tehát - közel két hónapos időhúzás után -, végül ugyan azon az elven határozta meg az Amstel/Brau felvásárlási ügy ügyféli feltételét, amire a TEBÉSZ a kezdetektől fogva is hivatkozott: a Brau Rt. részvényese a Brau Rt.-t érintő felvásárlási ügyben ügyfélnek tekintendő."
