Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A TEBÉSZ azért tette a bejelentést, mivel álláspontja szerint a Brau Rt. tájékoztatója megsértette a Tpt. közzétételi előírásait, mivel abból a szerződésekre vonatkozó lényeges információk hiányoznak.
A TEBÉSZ emlékeztetett rá: decemberben szólította fel levélben az Amstel Rt.-t, hogy tartsa be a Tpt.-t, és a részvényesi jogait ne próbálja meg gyakorolni.
A bejelentés teljes szövege az alábbiakban olvasható.
"A Budapesti Értéktőzsdén kibocsátóként jelen lévő Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. (Brau Rt.) 2003. december 29-én a következő rendkívüli tájékoztatást tette közzé:
'A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. (9400 Sopron, Vándor S. u. 1., Cg 08-10-001541, továbbiakban: Brau) bejelenti, hogy 2003. december 29-én szokásos piaci feltételeket tartalmazó, határozatlan ideju kizárólagos szállítási szerződést kötött az Amstel Sörgyár Rt. Magyarországgal (2922 Komárom, Tuzoltó út 2., Cg 11-10-000580, továbbiakban Amstel), melynek értelmében 2004. január 1-jétol az Amstel termékeit a Brau értékesíti Magyarországon. A szállítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Brau külön megállapodás keretében munkáltatói jogutódlás útján átveszi az Amstel kereskedelmi és marketing-szervezetében foglalkoztatott munkavállalókat, illetve megvásárolja a szerződés teljesítéséhez szükséges vagyontárgyakat.'
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) - tanulmányozva a bejelentés tartalmát -, az az álláspontja, hogy a Brau Rt. közleménye törvénysértő, mivel az nem elégíti ki "a tőkepiacról" szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 54. § (1) bekezdésében megkövetelt rendkívüli tájékoztatási kötelezettség törvényi kritériumát. A közleményben közölt információk mennyisége és minősége ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy azokból egyértelműen megállapítható legyen, a nevezett szerződések a Brau Rt. részvényeinek árfolyamát, azaz a kibocsátó jövőbeni gazdasági eredményeit pozitív, vagy negatív módon befolyásolhatják.
Ezért a TEBÉSZ jelen levelével bejelentést tesz a Brau Rt. ellen a Tpt. 54.§ (1) bekezdésének valószínűsíthető megsértése miatt.
A Brau Rt. jogkövető kisrészvényesei között felmerült az a gyanú, hogy a bejelentésben nevesített három szerződés megkötése - valós piaci együttműködés helyett -, inkább a törvénysértő módon befolyást szerző Heineken söripari csoportra, így az Amstel Rt-re is kiterjedő, a Tpt. 77. §-ában nevesített szankció, "a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatók" kijátszását hivatottak szolgálni. Ennek befektetői megítélhetőségét azonban akadályozza a társaság - lehet, hogy nem véletlenül -, hiányos rendkívüli tájékoztatása. A helyzet eldöntése ugyanis a Tpt. által egyébként kötelezően közzéteendő azon információkból válik lehetségessé, amelyekből megállapítható, hogy a három szerződés együttes hatása a Brau Rt-nek, mint átvevőnek előnyős, vagy hátrányos.
A TEBÉSZ határozott véleménye, hogy a Tpt. 378. § b) pontja alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) - korábbi hasonló ügyben a felügyelet egyes munkatársai részéről elhangzott véleményeivel ellentétben - kifejezetten feladatai közé tartozik ellenőrizni "a kibocsátó információszolgáltatási kötelezettségének teljesítését". A teljesítés ellenőrzésének törvényi megfogalmazása nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a felügyelet feladatkörébe a tájékoztatás megfelelő időben és mélységben való megtörtének ellenőrzése tartozik. Ezt az értelmezést erősíti az is, hogy szankcionálásra "a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén" van lehetősége. Mindezekből következően, tekintettel továbbá a Tpt. 388. § (1) bekezdésére, az Áe. 1.§-ára, a 2.§ (2) bekezdésére és a 3.§ (3) és (6) bekezdésének l) pontjára a TEBÉSZ e bejelentésének következményeként a PSZÁF-nek államigazgatási eljárás keretében vizsgálatot kell indítania a Brau Rt. közzétételének tartalmi ellenőrzésére és annak eredményét államigazgatási határozatba kell foglalnia. Az államigazgatási eljárásnak - a bejelentés tárgyából következően - annak megállapítására kell irányulnia, hogy a Brau Rt. nevezett közleménye megfelel-e a Tpt. 54. § (1) bekezdésében előírt rendkívüli tájékoztatási kötelezettség követelményeinek, vagy sem. Amennyiben a PSZÁF által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a kibocsátó az értékpapír értékére vonatkozó jelentős információt hallgatott el, úgy a felügyeletnek a Tpt. a 406. § (1) bekezdés h) pontja alapján bírság (100 ezer - 6 millió forint) kiszabásával szankcionálnia kell a kibocsátó piac zavaró magatartását. Amennyiben pedig, a kibocsátó nem javítja ki közleményét, úgy e bírságot - egyéb törvényi rendelkezés híján - akár naponta is ki lehet szabni rá.
A továbbiakban engedje meg, hogy részletesen kifejtsem a TEBÉSZ ez ügyben kialakított álláspontját.
A TEBÉSZ álláspontja szerint, a Brau Rt. nevezett közleménye megsérti a Tpt. 54.§ (1) bekezdésében előírt kötelezettséget, mivel a közleményből több olyan jelentős információ is hiányzik, amelynek nyilvánosságra hozatalát jelen esetre vonatkoztatva a törvény egyértelműen megköveteli.
A Tpt. 54.§ (1) bekezdése a következőt mondja: 'A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója - az állampapír kivételével - köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a Felügyeletnek megküldeni, és legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt.' A 6. számú melléklet több olyan konkrét tényt is felsorol, amikor egy kibocsátónak rendkívüli tájékoztatást kell közzétennie. A felsorolás végén, utolsó pontként pedig a következő áll: '29. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír.'
A törvényalkotó - a tőkepiac speciális, nagyszámú, területileg nem koncentráltan elhelyezkedő szereplővel folyó működéséből következően - az 'információ' fogalma alatt nyilvánvalóan nem csak a nevesített események bekövetkezésének tényszerű bejelentését, hanem azok mindenki számára, azonos időben, kellően részletes ismertetését kívánta előírni. Erre utal a melléklet 29. pontjának szövege is, amely a 'jelentőséggel bír' megfogalmazásban a bejelentési kötelezettség lényegét nevesíti. A törvényalkotó szándéka, a közzététel gyors és részletes előírásával nyilvánvalóan az volt, hogy a befektetők egyszerre juthassanak minden olyan információ birtokába, amely alapján felmérhető, hogy a bekövetkezett események, vállalatvezetői döntések, megkötött szerződések, vagy kötelezettségvállalások milyen következményekkel járhatnak a kibocsátó stratégiájára, gazdálkodására, rövid és hosszú távú nyereségtermelő képességére. Az események tényének puszta bejelentése általában nem elégíti ki e törvényi követelményt, mivel az nem mindig elégséges az értékpapír értékére, vagy hozamára gyakorolt lehetséges következményeket megítéléséhez.
Mint az a rendkívüli közzététel megjelentetéséből nyilvánvaló, a Brau Rt. úgy vélte - egyébként helyesen -, hogy a szerződések megkötésének következményeként rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége állt be. Közleménye azonban kizárólag a szerződések tárgyának bejelentésére szorítkozott. A TEBÉSZ álláspontja, szerint a Brau Rt-nek a szerződésekről ennél lényegesen több információt kellett volna közölnie, mivel a megtett bejelentés tartalma ebben a formában nem elégséges a lehetséges következmények megítéléséhez. A társaság gazdálkodására, vagyis a részvények értékére gyakorolt hatásuk felmérése szempontjából lényeges információnak számítanak ugyanis a szerződések azon tartalmi kérdései is, melyek azonnal, vagy a későbbi időben anyagi következményekkel járhatnak a társaságra nézve, függetlenül attól, hogy azok pozitív, vagy negatív előjellel fognak jelentkezni.
Mivel az anyagi kihatások nagysága és azok bekövetkezésének várható ideje is az értékpapír értékét meghatározó információnak számít, a TEBÉSZ álláspontja szerint a Brau Rt-nek a következő információkat kellett volna még közzétennie:
- a kizárólagos szállítási szerződésben milyen kötelezettségeket vállalt a Brau Rt. (pl. minimálisan eladandó mennyiség, stb.)(a bejelentés ugyanis tartalmazza, hogy ezen kötelezettségek teljesítése miatt vásárolt vagyontárgyakat az Amstel Rt-től),
- a kizárólagos szállítási szerződés milyen forgalmazási feltételeket tartalmaz (pl. árrés, fizetés feltételek, ködbér, stb) (a bejelentésben szereplő megfogalmazás a "szokásos piaci feltételek" túlzott általánossága miatt nem kielégítő, hiszen többféle szokás is van a piacon),
(Az első két pontban nevesített információk megadása nélkül nem mérhető fel a kizárólagos szállítási szerződés Brau Rt-re gyakorolt anyagi következménye)
- a kizárólagos szállítási szerződés érinti-e és ha igen, akkor hogyan a Brau Rt. saját gyártású és eddig forgalmazott söreinek, gyártási és eladási mennyiségét és eddigi vevői körét (pl. helyettesítő, vagy felváltó termékről szóló kitétel, stb),
(Az előző pontban nevesített információkból lehet következtetni a Brau Rt. nyereségtermelő képességének esetleges változására. Más nyereségtermelő képessége van ugyanis a saját gyártású és a 'csak' forgalmazott söröknek, így pl. nem mindegy, hogy saját készítésű termékeinek rovására, vagy azok mennyiségének változatlansága mellett vállalta az Amstel Rt. termékeinek forgalmazását.)
- a munkáltatói jogutódlással mennyi dolgozót vett át a Brau Rt.,
- a munkáltatói jogutódlás miatt a korábbi időszakra vonatkozó, de a későbbiekben esetlegesen beálló állami, vagy munkavállalói kifizetési kötelezettségekre milyen megállapodás született. (Ilyen kötelezettség pl. 50 fő hosszú évek óta az Amstel Rt-nél dolgozó átvétele után már igen jelentős összeg is lehet.),
(Az előző két pontban nevesített információk a Brau Rt. esetlegesen megnövekedő kötelezettségeinek megítélhetősége miatt elengedhetetlen.)
- milyen keretösszegű a viszterhes vagyonátruházási szerződés,
- tartalmaz-e visszavásárlási kötelezettséget a viszterhes vagyonátruházási szerződés a forgalmazási szerződés felbontása esetére, valamint tartalmaz-e a vagyontárgyak működőképességének tekintetében garanciális elemeket.
(Az két előző pontban nevesített információk a Brau Rt. változó vagyoni helyzetéről adnak tájékoztatást.
A TEBÉSZ álláspontja szerint, a közzéteendő információk megítélésekor a PSZÁF-nek azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a Brau Rt. egy olyan közvetett tulajdonosával kötötte e szerződéseket, amely része annak a gazdasági csoportnak, amelynek felvásárlási kísérlete a kisrészvényesek ellenállása miatt egyelőre megbukott.
Budapest, 2004. január 5."
