Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament tegnap késő este elfogadta a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését is. A módosítás szerint a felügyelet élén az eddigi egyszemélyi vezető helyett öt tagból álló testület, a Felügyeleti Tanács áll. A fideszes képviselők nem voksoltak, de az Országgyűlés így is határozatképes volt, így a szavazás után az ellenzéki párti honatyák elhagyták az üléstermet.
A felügyeleti hivatal élére főigazgató és két helyettes kerül, azaz a jelenlegi főnök, Szász Károly és helyettesei távoznak. Mindhárom új vezetőt hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki. A Magyar Hírlap úgy tudja, a PSZÁF-vezéri posztra Singlovics Béla, a Postabank kedden leköszönő vezérigazgatója a legesélyesebb. A lap információi szerint az elnök a jegybankelnök évi 70 millió forint körülire taksált illetményének 70 százalékát kapná, a jelenlegi 100 százalék helyett.
Az egyebek mellett a hitelintézeti, a tőkepiaci, a pénzmosás elleni, a szövetkezeti és a közjegyzői törvényt módosító javaslat kapcsán a legnagyobb vitát a PSZÁF tervezett átalakítása okozta. Az alig leplezett módon Szász Károly jelenlegi felügyeleti elnök elmozdítását célzó javaslat miatt az elmúlt hetekben számos jelzés érkezett az Európai Unió képviselőitől.
Leghevesebben Elmar Brok, az Európai Néppárt külügyi bizottságának vezetője bírálta a tervezetet, ám a magyar kormányzat ezeket az érveket még könnyedén lesöpörte azzal, hogy politikusi véleményről van szó. A bírálatok sorát Fritz Bolkestein belső piacokért felelős biztos egyik közeli munkatársa nyitotta november 7-én, s később maga a biztos is levelet küldött az ügyben a magyar kormányzatnak. Az OECD országjelentésében is a problémás pontok között szerepel a PSZÁF átalakításának kérdése, ám a legkomolyabb gondot minden bizonnyal Jean-Claude Trichet-nek, az Európai Központi Bank (ECB) elnökének pénteki levele jelenti. Az ECB vezetője levelében arról ír, hogy bár a bank méltánylandónak találja a bankfelügyeleti munka átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá tétele érdekében tett lépéseket, ám a változások nem felelnek meg az EU normáinak. Az ECB pedig az EU-tagállamok tekintetében közvetlen beleszólási joggal rendelkezik a felügyelés rendszerét, illetve a felügyelet szervezeti struktúráját illető kérdésekben.
A Pénzügyminisztérium hétfő késő délutáni közleményében leszögezte: Jean-Claude Trichet a PSZÁF-törvény első, több ponton nem egyértelmű tervezetéről fogalmazott meg ellenvéleményt, amelyet azonban azóta a Pénzügyminisztérium az Európai Unió, továbbá az OECD illetékeseivel egyeztetett és az ezeken a megbeszéléseken javasolt pontosításokat megejtették.
Ezen újabb módosítások leghangsúlyosabb pontja, hogy kikerült a törvényből számos olyan pont, amely alapvetően szűkítette volna a felügyeleti önállóságot. Ezek alapján a felügyelet a jogszabályi jogkörben számára delegált feladatokban továbbra sem utasítható, illetve a pénzügyminiszter nem határozhat meg részére a szakmai munka során alkalmazandó szempontrendszert.
Az eredeti tervekhez képest módosul a felügyeleti vezető tisztségviselők javadalmazása is: a felügyeleti tanács elnöke és az operatív munka irányítója, a főigazgató a korábbi javaslatban szereplőnél nagyobb - az MNB-elnök jövedelmének 60, illetve 50 százalékának megfelelő - járandóságot kap majd.
A törvény hétfő esti elfogadása után László Csaba levélben tájékoztatja az ECB elnökét arról, hogy az új törvény a módosítások mind a nemzetközi, mind az uniós elvárásoknak maradéktalanul eleget tesz - áll a PM közleményében.
