Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A TEBÉSZ felszólította az Amstel Rt. vezetőit, hogy mivel a Tpt. 77. §-ban írt szankció miatt tulajdonosi jogaikat a bírósági eljárás jogerős lezárásáig nem gyakorolhatják, azonnali hatállyal állítsák le a két vállalat összevonását. A kisbefektetők szerint a Heineken-csoport törvénysértő befolyásszerzésével háborút indított a magyar kisrészvényesek ellen, amelyet a TEBÉSZ minden rendelkezésére álló eszközzel meg is fog vívni, ám a szövetség a "háború" bármely szakaszában hajlandó a békekötési tárgyalások megkezdésére, aminek megindulása kizárólag az Amstel Rt. vezetőin múlik.
Íme, a teljes levél:
Tisztelt Elnök Úr!
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/ kénytelen ismét felszólítani az AMSTEL Sörgyár Rt. Magyarország /AMSTEL Rt./ minden vezetőjét, hogy tartsák tiszteletben a magyar törvények előírásait és a továbbiakban tartózkodjanak a törvénytelen cselekményektől. Felszólításunk azért vált sajnos ismét aktuálissá, mivel a Világgazdaság 2003. december 1-jei számában Nico Pinotsis, az Amstel Rt. ügyvezető igazgatója olyan nyilatkozatot tett közzé, amelyből arra következtetünk, hogy az Amstel Rt. a hatályos magyar törvények szándékos megsértésére készül. Az újságcikk az Amstel Rt. azon bejelentése kapcsán született, miszerint hosszú idő után végre az Amstel Rt. is elismerte felvásárlási ajánlatának felfüggesztődését. Az ügyvezető igazgató úr e cikkben a következőt jelenti ki: "a fúzió jogi és operatív részét elkülönítve kezelik, így ez utóbbi folyamatot a most hozott döntés nem befolyásolja".
Szeretném felhívni szíves figyelmét, hogy a nyilatkozatban utalt szándék - a fúzió megvalósítása - kifejezetten ellentétes a jelenlegi helyzetre vonatkozó hatályos magyar jogszabályi előírásokkal. Önnek jelen helyzetben semmilyen jogosultságuk sincs rendelkezni a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. (Brau Rt.) felé, ezért jogszerűen semmilyen fúziót, se jogi, se operatív módon nem hajthatnak végre. Sőt! Már akkor is megsértik a magyar jogszabályokat, ha telefonon felhívják a Brau Rt-t és utasítást próbálnak adni bármelyik vezetőjének, vagy dolgozójának. A hatályos magyar rendelkezések szerint ugyanis, a törvénysértő Heineken csoport egyetlen tagja, így az Amstel Rt. sem élhet jelenleg a Brau Rt. felé tulajdonosi jogosítványaival mindaddig, amíg jogerőssé nem válik egy "felügyelet által jóváhagyott vételi ajánlat". Ilyen jogerős jóváhagyás pedig, mint azt Önök is jól tudják, jelenleg nincsen! Ebből következően tehát Önök törvénysértést követnek el, ha mégis folytatják az Amstel Rt. és a Brau Rt. nemrégiben bejelentett összevonásának előkészületeit, illetve ha ténylegesen végrehajtják a szervezeti összevonásokat. Mivel minden olyan cselekmény és esemény, amely az Amstel Rt. és a Brau Rt. közös működésével függ össze, jelenleg súlyosan sérti a Brau Rt. jogkövető magatartást folytató kisrészvényeseinek érdekeit, így kérem Önöket, a jogvita jogerős lezárásáig e cselekményektől tartózkodni szíveskedjenek. Ennek ellenkezője esetén viselniük kell cselekményeik büntetőjogi és polgárjogi következményeit egyaránt. Itt kívánom felhívni szíves figyelmét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a cégvezetők teljes magánvagyonukkal felelősek a törvénysértésükkel okozott cég, vagy részvényesi károk megtérítéséért. Az esetleges jogkövetkezmények szempontjából ugyanis irreleváns, hogy az Amstel Rt. mely holland, vagy magyar vezetőjének miért nem tetszenek az egyébként eu komfort magyar jogszabályok.
Mivel immár sorozatban úgy tapasztalom, hogy az Amstel Rt. vezetői vagy megfelelően képzett jogi tanácsadók hiányában nem tudják vagy nem akarják figyelembe venni a magyarországi törvényi előírásokat, így engedje meg, hogy ezúton Én tájékoztassam a Heineken csoportnak a Brau Hungária Rt-ben törvénysértő módón történt befolyásszerzésével kapcsolatos aktuális jogi helyzetről.
A Fővárosi Bíróság 15.K.32962/03/2. számú, Önök által is teljes terjedelmében ismert végzése, figyelemmel a államigazgatási eljárásokról szóló (Áé.), a gazdasági társaságokról szóló (Gt.) és a tőkepiacról szóló (Tpt.) törvények előírásaira, egyértelműen meghatározza a Brau Rt. nagy és kisrészvényesei között zajló tulajdonosi vitában, a bírósági eljárás jogerős lezárásáig mindkét részvényesi csoport jogait és lehetőségeit. Az Áé. 72. § (3) bekezdéséből következő halasztó hatály a gyakorlatban azt jelenti ugyanis, hogy a PSZÁF III/26.039-2/2003. számú határozata - amely jóváhagyta az Amstel Rt. nyilvános vételi ajánlatát -, nem emelkedett jogerőre. A PSZÁF határozat jogerőre emelkedésének elmaradásából következően, a Tpt. 68. § (1) bekezdésében feltételként szabott "felügyelet által jóváhagyott vételi ajánlat" követelmény az Amstel Rt. részére egyelőre nem teljesült, ezért a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásából származtatott jogok - a törvénysértő - befolyásszerzőt (Amstel Rt.) továbbra sem illetik meg. Ennek következményeként az ügyben érdekelt összes fél (Amstel Rt., Brau Rt, e cégek részvényesei) jogállása jelenleg megegyezik a törvénysértő befolyásszerzés megtörténtekor kialakult jogi állapottal. A felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének elmaradása és az ebből következő "jóváhagyott vételi ajánlat" hiánya ugyanis az Amstel Rt. viszonylatában megalapozza a Tpt. 77. §-ban nevesített, "a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatók" jogkövetkezményt. E szankció azonban - mivel az Amstel Rt. leányvállalat -vonatkozik anyavállalatára, illetve az anyavállalat minden más leányvállalatára is. A Tpt. 65. §-a egyértelműen határozza meg a befolyásszerzés fogalmát, amelynek következményeként a szankció vitathatatlanul nem csak az Amstel Rt. és annak anyavállalatára, de a Heineken minden leányvállalatára is kiterjed. Ennek következményeként viszont jelenleg a Brau Rt. felé tulajdonosi jogosítványokat kizárólag a 6,8 %-nyi szavazatot megtestesítő kisrészvényesek gyakorolhatnak.
Magam ugyan nem vagyok meggyőződve róla, de néhány tagunk elképzelhetőnek tartja, hogy Hollandiában a Heineken a törvényekkel szemben is bármit megtehet és e mentalitását kívánja most adoptálni magyarországi leányvállalatán keresztül. Meggyőződésem viszont, hogy e törvények feletti kiváltságuk, ha tényleg van ilyen, Magyarországon akkor sem hatályos. Nálunk a törvények minden tőkepiaci szereplőre egyformán vonatkoznak. El kell azonban ismernem, hogy a Heineken holland vezetői, illetve Önök eddig valóban azt hihették, hogy kiváltságaik Magyarországon is fennállnak, hiszen ezt a látszatot erősítette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amikor az egyenlő elbánás általános jogelvét - eddigi szokásaitól eltérően -, a Heineken csoport irányában "elfelejtette" érvényesíteni. Azt, hogy ezen felügyeleti magatartást közvetlenül Önök váltották-e ki, és ha igen, akkor erre milyen ígéretekkel, cselekményekkel, vagy tárgyakkal tudták Szász Károlyt, a PSZÁF távozás előtt álló elnökét és néhány vezető munkatársát rávenni, majd egyszer talán az is kiderül. A TEBÉSZ, tanulva ugyanakkor ebből az esetből egyet tehet, minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy e "véletlen" még egyszer ne fordulhasson elő.
A TEBÉSZ helyzetértékelése szerint, a holland Heineken csoport és a magyar kisbefektetők között jelenleg háború folyik. A háború tétje legalább 21 millió euro. Ekkora ugyanis a különbség a Brau Rt. részvényeiért felajánlott vételi ár és az iparági árazás alapján számított cégérték között, arra a 6,8 %-os szavazatot kitevő Brau Rt. részvény csomagra, amely még a magyar kisrészvényesek kezében van.
A TEBÉSZ álláspontja szerint a háborút a Heineken csoport kezdte, amikor a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt-ben törvénysértő módon szerzett tulajdonosi befolyását egy szintén jogszabálysértő és ráadásul tisztességtelen vételi ajánlattal próbálta meg legalizálni. Ezen tervéhez egyenlőre megmagyarázhatatlan okból még a PSZÁF vezetőjét is sikerült maga mellé állítania. Ezt látva a TEBÉSZ kénytelen volt belépni a PSZÁF törvénysértő viselkedése miatt, a kisbefektetők számára vesztésre álló háborúba. Mára a TEBÉSZ-nek sikerült átvennie a háború stratégiai irányítását - és ahogyan már Önök is tapasztalhatták -, megnyerte első csatáját is. Az Amstel Rt. által tett és a PSZÁF által elfogadott vételi ajánlat - az ellene beadott keresetek miatt - a törvény erejénél fogva felfüggesztődött, azaz nem hatályos. A TEBÉSZ, a Heineken csoport ellen folytatott háború megnyerése, vagyis a Brau Rt. kisrészvényesei felé teendő tisztességes vételár elérése érdekében, a jövőben újabb és újabb frontokat kíván megnyitni, illetve az erre képes önszerveződő csoportokat minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni. Egy ilyen kezdeményezés az a szakértői csapat által összeállított sajtóanyag is, amelynek célja, hogy a Heineken csoport tisztességtelen és törvénytelen magyarországi akcióját, annak előzményeit, valamint a tranzakció más országokban okozott kárait a nemzetközi közvéleménnyel megismertesse. Ezen anyagból megtudható például, hogy hogyan csökkentette a Heineken csoport egy látszatszerződéssel az osztrák államnak fizetendő adóját, valamint, hogy a magyar kisrészvényesek mellett, milyen károk érték az osztrák, illetve a holland részvényeseket. A Heineken csoport tisztességtelen és néhol törvénytelen terjeszkedési akciójának nemzetközi megismertetése érdekében - a TEBÉSZ információi szerint -, a sajtóanyag már postázásra is került Európa több száz gazdasági és politikai újságírójának, külön figyelmet fordítva a német nyelvterületekre. Az anyag magyar, német és angol nyelvű változatait már több web oldalon is lehet olvasni. És ez az akció csak egy azon lehetőségek közül, amik a magyar kisbefektetők számára új, sikeres frontokat jelenthetnek Európa legnagyobb sörgyártó csoportjával, a Heineken csoporttal szemben folytatott igazságos háborújukban.
A TEBÉSZ offenzíváját természetesen mindaddig folytatni kívánja, amíg el nem éri végső célját: az eddig kínált kb. 50 euro helyett, egy tisztességes felvásárlási árat. Ennek minimuma, mint azt már szeptemberi levelemben részletes szakmai érvekkel kifejtettem, az osztrák anyavállalat kisrészvényeseinek kínált részvényenkénti 127 euro (256 Ft/euro árfolyamon számolva 32.512 Ft.).
A TEBÉSZ mint mindig, most is inkább a tárgyalásos rendezés híve lenne, de amíg e hajlandóságot az Önök részéről nem tapasztalja, addig nem tehet mást, minthogy minden rendelkezésére álló eszközt bevetve harcol tagjai és az azonos érdekeltségi alapokon álló más kisbefektetők érdekeinek érvényesüléséért. A TEBÉSZ e háború bármely szakaszában hajlandó a békekötési tárgyalások megkezdésére, ennek elindulása kizárólag az Önök szándékán múlik. Remélem, hogy ezen árazási vitában Ön is inkább a tárgyalásos rendezést híve és nem az akár évekig is elhúzódható bírósági eljárások teljes végig vitelében érdekelt, annak minden hátrányával és közvetett, vagy közvetlen járulékos következményeivel együtt.
Budapest, 2003. december 9.
Tisztelettel:
Dióslaki Gábor
Elnök
