Az ÁPV Rt. tegnap úgy döntött, hogy mivel csak jóval hatezer forint alatt lett volna vevő a jelenleg állami kézben lévő Mol-részvényekre, elhalasztja az értékesítést. A magánbefektetők december 15. után kapják vissza befizetett pénzüket.
A NAPI Online információi szerint az ÁPV el tudta volna adni a részvényeket, de darabonként csak 5700-5800 forint körüli összegért. A privatizációs szervezet és a Mol közleménye úgy fogalmaz, hogy "a tranzakció
bejelentését követő piaci fejlemények következtében az ÁPV Rt. és a Mol Rt. árelvárása nem valósult meg teljes mértékben."
A tőzsdén röviddel a start után 270 forinttal ugrott meg a Mol-részvények jegyzése, később 150-200 forint között látszott stabilizálódni a többlet.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol Rt. kommunikációs igazgatója azt emelte ki, hogy a visszajelzések, illetve az érdeklődés kifejezetten pozitív és komoly volt, azonban a sajnálatos piaci események miatt a Mol és az ÁPV a kibocsátás elhalasztásáról döntött. A Mol 4 százalékos sajátrészvény-csomagjának sorsáról egyelőre nem született döntés.
László Csaba pénzügyminiszter a Reutersnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a papírokat túljegyezték, de a kínált ár túl alacsony volt,
ezért döntött a kormány a halasztás mellett. A PM vezetője szerint nem érdemes olyan áron eladni a Molt, amely nem tükrözi a társaság tényleges értékét. A papírokat egy későbbi időpontban, elfogadhatóbb áron tervezik értékesíteni, a privatizáció várhatóan jövőre folytatódik - vélekedett László Csaba.
A Mol-értékesítés felfüggesztése nyomán a nyitószinthez képest egy forinttal drágult az euró a bankközi devizapiacon, majd 269-ig emelkedett, ám ennél a szintnél már megjelentek a forintvevők, így lefelé korrigált az árfolyam. Mivel a tőzsdén a Mol-papírok jegyzése erősödött a hírre, nem valószínű, hogy hosszabb távon is gyengítené a forint kurzusát a fiaskó - vélekedett az ING Bank üzletkötője.
Az értékesítés leállítása kérdésessé teszi az idei privatizációs bevételi tervet, bár László Csaba nem osztja ezeket a félelmeket.
Kora ősszel elemzők még úgy vélekedtek, hogy szinte biztosan teljesül az idei 196 milliárd forintos privatizációs bevételi terv, azzal együtt is, hogy az ÁPV Rt. ráfordításai és tartalékfeltöltése a 2003-as büdzsé szerint 99,06 milliárd forintot tesz ki. A várakozások szerint a Mol Rt. 11-13 százalékos pakettjének értékesítéséből 75 milliárd - sőt más vélemények szerint akár 100 milliárd forintos - bevételt is remélhetett az állam, a Konzumbank és az FHB eladásából pedig összesen 40-50 milliárd forint folyhat be. Ráadásul kérdéses az is, hogy a Postabank eladásából befolyó összeg még idén be tud-e folyni a költségvetésbe. A vételár ugyanis csaknem teljes egészében a közel 100 százalékban tulajdonos Magyar Postát illeti, ahonnan a büdzsének még ki kell nyerni az összeget. A tranzakció lezárásának határideje december 16, tehát addig lehet meghozni az ez utóbbihoz szükséges döntéseket.
A pénzügyminiszter szerint a Mol-értékesítés halasztása nem érinti a költségvetést, mert az ÁPV Rt. már nagyjából teljesítette idei 196 milliárd forintos bevételi előirányzatát.
Ugyan negatív felhangja is van a Mol-kibocsátás elhalasztásának, ám ezzel együtt is jó döntés volt az ÁPV Rt. lépése - véli a Cashline elemzője.
A fejleményeknek olyan üzenete van, hogy ugyan a költségvetés nincs a legrózsásabb helyzetben, ám ennek ellenre sem adják el a Mol-csomagot bármilyen áron – vélekedik Miró József, a Cashline elemzője. A szakember szerint az elmúlt félévben külföldiek meg voltak győződve arról, hogy olcsón is megkapják a részvényeket, s a korábban – a privatizációra készülve – eladott papírjaikat most visszavásárolják, amely már látszik is az árfolyamon.
E mellett Miró József megjegyezte: a privatizáció struktúrája is szerencsétlen volt, s egy későbbi időpont sokkal tisztább képet adhat majd a vállalatról. Az új kibocsátáskor például már a PKN-nel való tárgyalásokon is túl lehet a magyar olajipari társaság, amely révén sokkal kelendőbbé és drágábbá válhat a versenytársakéhoz képest alacsony áron forgó részvény.
