Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Deutsche Telekom az egymást követő negyedik negyedévben számolt be veszteségről ma megjelent gyorsjelentésében. A DT első féléves vesztesége 3,9 milliárd euró lett az egy évvel korábbi 340 millióval szemben, alapvetően az akvizícióknak és az ehhez kapcsolódó leírásoknak betudhatóan. A veszteség meghaladja a Bloomberg elemzői konszenzusában szereplő 3,27 milliárdos várakozást, de a legpesszimistább, 3,7 milliárd alatti mínuszt valószínűsítő szakértő is alaposan meglepődhetett.
A rendkívüli tételeket nem tartalmazó féléves EBITDA 7 százalékkal 7,8 milliárd euróra nőtt, a DT rendkívüli tételek nélküli vesztesége viszont 3,1 milliárd euró lett.
A távközlési óriás forgalma jól alakult, 14,6 százalékkal 25,75 milliárd euróra nőtt, s az év egészét tekintve is erős bővülés várható, a mobil-üzletág teljesítményének köszönhetően.
A vezetékes üzletág, a T-Com adózás előtti nyeresége - 1 százalékkal 14,84 milliárd euróra növekvő forgalom mellett - az első félévben 860 millió euróról 949 millióra emelkedett, a T-Mobile vesztesége pedig 952 millióról 660 millió euróra csökkent, miközben az EBITDA 86 százalékkal 2,56 milliárd euróra ugrott.
A tengerentúli VoiceStream Wireless mobilcég goodwilljéből, illetve egyéb, amerikai telefon-licencekből az első félévben másfélmilliárd eurót írt le a német vállalat, a France Télécom-részesedés beszerzésinél alacsonyabb áron történt eladása 400 milliós mínuszt hozott. Mindezt a PT Satelit Palapa Indonesiában lévő részesedés eladásán elért nyereség részben ellensúlyozta. (A gyorsjelentést megelőzően napvilágot látott értesülésekkel szemben nem volt szó a Matáv-részesedés leértékeléséről.) A Deutsche Telekom féléves számait ismertető sajtótájékoztatón a cég ideiglenes vezérigazgatója, Helmut Sihler kijelentette, hogy a tavaly 35 milliárd dollárért megvásárolt VoiceStream Wireless jövőjét illetően minden lehetőség nyitva áll. Sihler részben cáfolta a Cingularral, illetve az AT&T Wirelesszel folyó fúziós tárgyalásokról megjelent amerikai sajtóértesüléseket, mondván, hogy egyelőre csak beszélgetésekről van szó.
A cégvezető 22 ezer munkahely megszüntetésével 2,5 milliárd eurós költségcsökkentést tervez, s minden lehetséges módot meg akar ragadni, hogy vállalatát pénzhez juttassa. A DT adósságállománya júniusban az egy évvel korábbi 67,3 milliárd euróról 64,2 milliárdra csökkent, ám ez nem mind a vezetés érdeme, közrejátszottak az árfolyamváltozások is. A 2003 végére tervezett cél - az ötvenmilliárdos szint - eléréséig még 14,2 milliárd euró hiteltől kell megszabadulni, ehhez a DT pénzügyi vezére szerint 4-7 milliárd eurós extra forrást kellene találni. A kábeltévé-üzletág eladásából 2,5-3,5, ingatlanértékesítésekből 2-4, egyéb eszközök piacra dobásából pedig további, mintegy 2 millió eurós bevételt remél a társaság.
A sokszor felröppent pletykát, miszerint a Matáv, illetve a Westel is eladósorba kerülne, a Sihler igyekezett cáfolni. Az ideglenes vezérigazgató az MTI érdeklődésére kijelentette, hogy a stratégiai célok felülvizsgálata Deutsche Telekom csoport minden részére kiterjed, de nem helytállók azok a hírek, amelyek a vállalat egy részének eladásáról szóltak, mint ahogy a konszern más részeinek eladásáról szólók sem.
Mindazonáltal nem lenne logikátlan lépés a DT-től a Matáv-pakett egy részének értékesítése. A jelenlegi, közel 60 százalékos részesedésből - a többségi tulajdont biztosító 50 százalék plusz egy részvény megtartásával - 10 százaléknyi eladható lenne. Ebből DT a jelenlegi Matáv-árfolyamot alapul véve több mint 80 milliárd forintot, azaz körülbelül 300 millió eurót kasszírozhatna, vagyis annyit, mint amennyi a France Télécom 1,8 százalékos pakettjének júniusi eladásából befolyt.
A Westel sokat rebesgetett, T-Mobile alá történő átszervezésével viszont gondok lehetnek, már amennyiben erre szánná magát rá a DT. A magyar gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az ügylethez, mivel annak értéke meghaladja a Matáv jegyzett tőkéjének 10 százalékát, valószínűleg közgyűlési jóváhagyás szükséges. A közgyűlésen viszont a DT vélhetően nem szavazhatna, így a 40 százalékot birtokló kisrészvényesi körnek kellene dűlőre jutnia a kérdésben.
