Az üzletnek néhány érdekes magyar vetülete is lehet. Az E.On idén májusban ugyanis nyilvános vételi ajánlatot tet az Édász részvényekre, mely pár hete a papírok 89 százalékának megszerzésével sikerrel zárult. Az üzlet hatályba lépéséhez azonban egyelőre hiányzik a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása. A GVH döntést eredetileg erre a hónapra várták az érintettek, ám a Ruhrgas megvásárlása jelentősen bonyolította az E.On magyarországi helyzetét, s az összetettebbé váló kép vélhetőleg kitolja a GVH határozat megjelenésének időpontját.
Az E.ON Hungária Rt. két áramszolgáltató társaságban, a Dédászban és a Titászban több mint 92 százalékban van jelen, míg az Édászban a nyilvános ajánlat előtt 27,69 százalékos volt a részesedése. A gázszolgáltatók közül a Kögázban van a társaságnak 30,99 százalékos érdekeltsége. Az Első Magyar Szélerőmű Társaságnak (EMSZET) csaknem háromnegyede, az Energo-Holdingnak pedig majdnem ugyanekkora része az E.ON-é. A Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű (DKCE) 90 százaléka szintén a németek kezén van.
Mivel a Ruhrgas Energie Hungária Részesedések Kft. a Főgázban 16,3, a dél-dunántúli régiót ellátó Ddgázban 45,79 százalékos pakettet tart a kezében, a monopóliumok létrejöttének megakadályozására hívatott GVH döntés végeredménye egyre bizonytalanabbá válhat.
