Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hír aligha meglepő, hiszen a nyolctagú igazgatóság sok szállal kötődik a Posta előző vezetéséhez. László Csaba pénzügyminiszter az utóbbi napokban többször is kifejtette – legutóbb csütörtökön, a NAPI Gazdaság kérdésére válaszolva –, hogy nem híve kereskedelmi bankok állami kézben tartásának. A Postabank privatizációja fontos kormányzati célkitűzés, a tervezett személycserék részben ennek előkészítését is szolgálhatják. Ugyanakkor megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a bank jelenlegi állapotában vagy nem az elvárt árszinten, vagy csak jelentős garanciális kötelezettségvállalások mellett adható el viszonylag gyorsan. (Az 1997 előtti időszakra visszanyúló számos ügyben – ilyen a spanyol ingatlanok ügye és a Nádor-ügy is – alperes a bank, ezek némelyike milliárdos perértékről szól.)
Ismeretes, hogy tavaly az OTP – exkluzív jogok birtokában és több hónapos átvilágítás után – mintegy 25 milliárd forintot kínált a 20 milliárdos jegyzett, 38,4 milliárdos saját tőkével, valamint 363 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkező pénzintézetért, ezt azonban mind az akkori kormányzat, mind a bank akkori vezetése kevesellte. Csányi Sándor az utóbbi hetekben többször is jelezte: az OTP változatlanul érdeklődik a Postabank iránt – árról nem beszélt –, ugyanakkor László Csaba néhány nappal ezelőtt az új postavezér, Szivi László beiktatása alkalmából utalt arra, hogy a kölcsönös előnyök alapján folytatni kell a Postabank és a Magyar Posta együttműködését. A pénzügyminiszter szavaiból az derült ki, hogy a következő másfél évben várhatóan még állami tulajdonban marad a bank.
A Postabank egyébként a tavalyi veszteség után idén jól rajtolt, az április végi közgyűlésen a vezérigazgató 508 millió forintos első negyedévi eredményről számolt be.
