Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megszűnőben az a pesszimista hangulat a Budapesti Értéktőzsde cégeivel kapcsolatban, amely mintegy másfél-két éve kezdett kialakulni, s tavaly tavasszal oda vezetett, hogy a befektetők reálértéken már csökkenést vártak a vállalati profitokban.
A negatív megítélés a részvénypiac átlagos P/E mutatója és az államkötvényhozamok összehasonlításából igencsak jól látszott. A piaci kapitalizációból s a tőzsdei cégek összesített eredményéből számított - a Mollal és a Matávval korrigált - árfolyam/nyereség hányados ugyanis tavaly áprilisban már alacsonyabb volt, mint a kockázatmentes hozamok reciproka (azaz a kockázatmentes hozamok P/E hányadosa).
Ez azt jelezte, hogy a befektetők hosszú távon már nem vártak extra növekedést a részvénypiac által reprezentált vállalati szektortól, a BÉT cégeinek eredményeiről azt feltételezték, hogy hosszú távon legfeljebb a kockázatmentes hozamokkal megegyezőek, esetleg annál is kisebb mértékben bővülnek.
A részvénypiaci mutatót egyébként meglehetősen egyszerű okból célszerű korrigálni a Mol és a Matáv adataival. Mindkét társaság kapitalizációja s eredményének nagysága igencsak magas a piacon belül, ugyanakkor mindkettő megítélését a többi papírétól eltérő szempontok alakítják. A Molnál mind a nyereségesség, mind a papír árazása erősen függ a gázüzletág teljesítményétől és annak sorsától. A Matáv nagysága miatt torzíthat sokat az általános képen, de a magyar telefonpapír árazása is inkább függ fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom megítélésétől, semmint a magyar részvénypiaccal szembeni általános elvárásoktól.
A hazai vállalatok növekedési kilátásainak megítélésében a folyamatos romlás gyakorlatilag a 2000 tavaszán kialakult hossz s annak kifulladása - amely egy időpontra tehető a Nasdaq-lufi kipukkadásával - óta megfigyelhető. Mélypontját a tavaly szeptemberi rövid részvénypiaci összeomlás alatt érte el, a piaci P/E hányados ekkor volt az 1998-as orosz válság óta a legalacsonyabb, s a már említett különbség a kockázatmentes hozamok és a részvényektől várt hozam között ekkor nőtt a legnagyobbra (a kockázatmentes hozam mérésére az ötéves referenciahozamot tartottuk a legalkalmasabbnak).
Szeptember óta a részvénypiaci P/E hányados párhuzamosan növekedett az állampapírhozamok csökkenésével, az ötéves referenciahozam esetében azonban ez a csökkenés az év eleje óta megállt, a részvénypiac viszont alaposan felértékelődött. A választási hossz s az azt követő korrekció folyamán alakult ki a fent vázolt helyzet, s a részvénypiac P/E-je most már ugyanakkora, mint a kockázatmentes hozamoké. Ez annyit tesz, hogy a piac árazása alapján a befektetők jelenleg hosszú távon nagyjából a kockázatmentesen elérhető hozammal megegyező profitra, s így árfolyam-növekedésre számítanak a tőzsdei cégeknél s azok részvényeinél. Ez már kedvezőbb helyzet ugyan az elmúlt két év pesszimizmusánál, de egy részvénypiaci hosszhoz az kellene, hogy ennél optimistább jövőképet tudjanak a tőzsdei cégek a befektetők elé felvázolni. A kiemelkedő profitnövekedési lehetőségek megjelenése - ha annak reális alapja van, vagy legalább elhiszik a befektetők - ugyanis nem marad észrevétlen a részvények árfolyamában, ennek hiányában azonban a további áremelkedés még várathat magára.
