Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendeletek szabályozzák a befektetési szolgáltatók, az alapkezelők, az elszámolóház adatszolgáltatási kötelezettségeit, továbbá a különböző kintlévőségek és kockázatok, köztük az országkockázat minősítését – írja az MTI. Az új törvényi előírásoknak megfelelően 2004. december 31-ig kell névre szólóvá alakítani a jelenleg forgalomban lévő, bemutatóra szóló értékpapírokat. Azt is előírja az új törvény, hogy nyilvánosan csak dematerializált formában lehet kibocsátani értékpapírt. Ez alól egyelőre kivételt képeznek az állampapírok, a postán forgalmazott kincstári takarékjegyek, amelyek dematerializálását egyelőre technikailag nem lehet megvalósítani.
Az új előírásoknak megfelelően befektetési szolgáltató társasággá kell alakulniuk azoknak az árutőzsdei szolgáltatóknak, amelyek a Budapesti Árutőzsde pénzügyi szekciójában is tevékenykednek. Ezek tevékenysége ugyanis megegyezik a Budapesti Értéktőzsdén kereskedő szolgáltatók tevékenységével, és ez megköveteli az azonos szabályozást. Klemencsics a törvény újdonságai között említette, hogy bekerült a szabályozásba a másodlagos értékpapír fogalma, ami lehetővé teszi a letéti igazolások magyarországi forgalomba hozatalát. Szintén új eleme a törvénynek az értékpapír-kölcsönzés, továbbá az, hogy portfoliókezeléssel a jövőben nemcsak befektetési szolgáltatók, hanem egyéb pénzügyi vállalkozások, például nyugdíjpénztári vagyonkezelésre szakosodottak is foglalkozhatnak. Az ügyfélvagyon védelmét szolgálja az az előírás, amely kimondja, hogy az ügyfélvagyon nem képezi részét a befektetési szolgáltató vagyonának. Csőd, illetve felszámolás esetén az ügyfelek pénze nem használható fel a hitelezők kielégítésére. Ha a felszámolás során kiderül, hogy az ügyfélvagyon nincs meg maradéktalanul, akkor ezek kielégítése sorrendben a második helyre kerül a felszámolási költségek után.
