Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsde gazdaságpolitikai szempontból mérsékelt jelentőségű dolog – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő tegnapi televíziós interjújában. Ennek ellenére a miniszterelnöki gazdasági tanácsadó testület mai tanácskozásán foglalkozik azzal, hogy miként lehetne a lakossági megtakarításokat bekapcsolni a tőzsdei folyamatokba.
A NAPI Gazdaság értesülései szerint a pénzügyi és a gazdasági tárca képviselői, valamint a többi érintetett részvételével ma délután tárgyalnak az élénkítő csomag részleteiről. Az egyeztetést követően a kormány elé kerülhet az anyag. Amennyiben az támogatásra talál, megkezdődhet a törvény-előkészítő munka. Ezt követően az országgyűlési jóváhagyáshoz kötött egyes jogszabályváltozások és törvénymódosítások várhatóan májusban kerülnek a tisztelt ház elé, és 2002. január elsejével léphetnek életbe.
A gazdasági tárca eredetileg tavaly novemberben kérte fel a pénzügyi-tőzsdei élet érintettjeit, hogy összegezzék, milyen módosításokat tartanának szükségesnek a befektetési kedv élénkítésére. A tőkepiac részéről nemcsak a Budapesti Értéktőzsde, de más érdekvédelmi szervezetek is hallatták hangjukat. Ezt követően szelidítették a mintegy 30 oldalnyi elképzelés-áradatot rövidebb, megvalósíthatóbb formájúvá.
A program részeként a magánbefektetők hosszabb távú – akár kétéves – részvénybefektetésük eladása esetén kedvezményt kapnak a részvények árfolyamnyereség-adójából. Az a javaslat, amely szerint az árfolyamnyereség-adót csak évvégén kelljen befizetni, várhatóan kimarad a törvénytervezetből. Egy másik pont szerint a további devizaliberalizáció keretében lehetőség lesz a magyar papírokra szóló, jelenleg csak külföldön forgalmazott letéti igazolásokkal való kereskedésre, azaz a Kelernél devizában is lehet számlákat vezetni. Ennek révén a magyar részvények külföldön folyó kereskedelmét igyekeznek a pesti parkettre terelni.
Az is lehetséges, hogy a tőzsdére készülő cégek kedvezményeket kapjanak. Ezzel elsősorban a közepes méretű magáncégeket kívánják ösztönözni, amelyeknek a tőzsdére jutás költségei is komolyabb ráfordítást jelenthetnek. A privatizáció lezárultával ugyanis elapadt az új tőzsdei papírok kínálata. A program további pontjai szintén adókedvezménnyel ösztönöznék a társaságok vezetését arra, hogy cégüket a tőzsdére vigyék.
Az élénkítő csomaggal párhuzamosan a Pénzügyminisztérium felgyorsította az új értékpapírtörvény előkészítését, ráadásul már a parlament előtt van a vállalatfelvásárlásokat szigorító tervezet is. Emellett az utóbbi hetekben mind többet hallat magáról különböző intézkedéseivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Az eddigi visszajelzések szerint a tőzsdei szereplők jó része pusztán adminisztratív látszatintézkedéseknek tartja a gazdasági tárca programcsomagját. A tőzsdei forgalom 70 százalékát ugyanis a külföldi intézményi befektetők adják, számukra a tervezett változások nem érdemiek. A forgalom körülbelül 20 százalékát kitevő hazai intézményi befektetők helyzete inkább a hosszú távú folyamatok - nyugdíj-, egészségügyi, adóreform - függvénye. A mostani élénkítés érdemben inkább a forgalom alig tizedét jelentő belföldi magánbefektetők részvételi kedvét növelheti.
