A mai nappal a Google hivatalosan megtiltotta a politikai jellegű hirdetéseket az AdSense felületen. Ez senkit nem érhetett váratlanul, mivel a cég már tavaly jelezte a szándékát.
A Google az Economx megkeresésére azt mondta, hogy a tilalom kaliforniai idő szerint lép életbe, így Európában szeptember 23-tól lesz érzékelhető a változás. Hozzátették, hogy a szabályozás értelmében az EU politikai hirdetések hatálya alá tartozó hirdetések korlátozásra kerülnek. A frissítés részeként a hirdetőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a rendeletben meghatározott „politikai hirdetéseket” futtatnak-e. Minden kampányhoz „igen” vagy „nem” nyilatkozat szükséges.
A vállalat kiemelte továbbá válaszában, hogy a felhasználóknak lehetőségük lesz jelenteni azokat a hirdetéseket, amelyeket a törvény értelmében politikai hirdetésnek tartanak, és amelyeket el kell távolítani a Google platformjairól.
Az Alphabet leányvállalata azzal indokolta a döntését még tavaly novemberben, hogy a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzottságáról szóló rendelete (TTPA) olyan tágan határozza meg a politikai reklámokat, hogy azok rendkívül széles körű kérdésekkel kapcsolatos hirdetéseket is magukban foglalhatnak, amelyeket nagy léptékben nehéz lenne megbízhatóan azonosítani. Emellett hiányoznak azok a megbízható helyi választási adatok, amelyek lehetővé tennék az EU 27 tagállamában tartott helyi, regionális vagy országos választásokkal kapcsolatos összes hirdetés következetes és pontos azonosítását.
Miután a Google rengeteg oldalon érhető el, és nincs meglátásuk szerint nincs kellően átláthatóan megírva a rendelet, ezért inkább úgy döntöttek: inkább teljesen betiltják a politikai hirdetéseket. Ugyanebből az okból döntött a Meta is a teljes tiltás mellett.
Ez azt jelenti, hogy a YouTube-ról, az AdSense-ről, és a Meta összes platformjától, így a Facebookról és az Instagramról is eltűnnek a politikai és társadalmi hirdetések.
A techóriásoknak egy jó ideje már nagyon elegük van az EU-ból: folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb, digitális szolgáltatásokra és piacokra vonatkozó szabályok, amelyet azóta a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályozásokkal is megspékeltek, és ugyan a vállalatok próbálnak a legjobb tudásuk szerint megfelelni nekik, ennek ellenére mégis sorozatosan kapják a több száz milliárdos brüsszeli számlákat. Utóbbinak egyébként a Meta és a Google mellett az Apple az igazán nagy vesztese.
Az úgynevezett Digital Markets Act 2023-as életbe lépése óta az úgynevezett kapuőrökké nyilvánított technológiai vállalatok több esetben is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság túlregulázza, vagy épp ellenkezőleg, nem elég konkrétan határozza meg a jogszabályi módosítások egyes passzusait.
A technológiai kivitelezhetőség támpontjainak híján a vállalatok tartanak attól, hogy ismét brutális büntetéseket varrnak a nyakukba, amelyek több kapuőr esetében már így is tetemes mennyiséget értek el: A Meta tavaly óta összesen közel egy milliárd, a Google pedig néhány hete közel 3 milliárd euró büntetést szedett össze.
Eljött a tömeges politikai eljárások ideje? Szintet lépett az online „cenzúratörvény”
Támadás a szólásszabadság ellen vagy indokolt védelem a dezinformációval szemben? Életbe lépett az egész EU-ban a digitális platformokra vonatkozó, gyakorlati magatartási kódex, amely kötelezi a közösségi oldalakat az álhírterjesztéssel szembeni fellépésre. Kritikusok szerint ezzel beköszönthet az állami cenzúrák digitális kora, és megsokasodnak a politikailag nemkívánatos internetfelhasználók elleni büntetőeljárások.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.