2016-ban a k+f ráfordítások a GDP 1,22 százalékát tették ki, a kutatás-fejlesztésre költött 427 milliárd forint 8,8 százalékkal elmaradt a 2015. évitől. A k+f ráfordítások uniós átlaga 2016-ban a GDP 2,03 százaléka volt. A 2000-es években csatlakozott országok közül Magyarországot Szlovénia (2 százalék), Csehország (1,68 százalék) és Észtország (1,28 százalék) előzte meg, míg a legtöbbet Németországban és Ausztriában (a GDP arányában 2,75-3,25 százalék) fordították kutatás-fejlesztésre.

A tavalyi évben a kutatás-fejlesztési ráfordításokon belül a 85 százalékos meghatározó súlyt képviselő költségek 17, míg a 15 százalékos részarányú beruházások csaknem 54 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest - írja az MTI.

Kapcsolódó

A kutatás-fejlesztési ráfordítás mintegy 74 százaléka a vállalkozások, 13-13 százaléka pedig a felsőoktatási, valamint a kutató-fejlesztőintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek tevékenységéből származott.

A 2016 végén kiosztott pályázati források jelentős részének 2017-ben történt felhasználása miatt az állami költségvetési finanszírozású kutatási ráfordítások emelkedtek a legnagyobb mértékben, folyó áron közel 53 milliárd forinttal, 47 százalékkal. A vállalkozási forrásból finanszírozott k+f-ráfordítások 31 milliárd forinttal, 13 százalékkal nőttek, míg a nonprofit források összege csökkent, egy év alatt 10,5 százalékkal. (Sokkal kevesebb uniós pénzt kaphat Magyarország.)

A kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája tavaly megállt, és növekedésbe fordult át. Az előző évihez képest 14 százalékkal több, 3,1 ezer kutatóhely működött Magyarországon. A k+f-tevékenységgel foglalkozók tényleges létszáma 61 ezer volt, egy év alatt 12 százalékkal emelkedett.

Képünk forrása: Shutterstock