Az űrszonda közép-európai idő szerint 14:15-kor indult el egy Ariane 5 hordozórakétán a Francia Guyana-i Kourou közelében található európai űrkikötőből, hogy egy közel 8 évig tartó utazás után 2031 júliusában megérkezzen a Jupiterhez.
A JUICE a Naprendszer legnagyobb bolygóját, valamint annak környezetét és három jeges holdját (Europa, Ganymedes és Callisto) vizsgálja majd minden eddiginél részletesebben és többek között a primitív létformákra utaló lehetséges jeleket, illetve az élet létrejöttéhez szükséges fizikai és kémiai feltételek meglétét is kutatni fogja.
???? Reminder to keep watching ESA Web TV for #ESAJuice post-launch wrap-up????https://t.co/sK1L5vy9iB pic.twitter.com/DkLRVL95ng — ESA's Juice mission (@ESA_JUICE) April 14, 2023
Fő cél a Naprendszer legnagyobb holdja
A JUICE fő célpontja a Ganymedes lesz, amely körül pályára is áll, küldetése végén, 2035-ben pedig becsapódik a felszínébe. A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja és az egyetlen, amely saját mágneses térrel rendelkezik. Jeges felszíne alatt feltehetően folyékony vízréteg, egy óceán található.
- Az európai űrszondát 2015-ben kezdték fejleszteni, a tervek szerint 2034-ben áll a Ganymedes körüli, fokozatosan csökkenő magasságú pályára.
- Előzőleg 2 alkalommal repül el az Europa mellett, 12-szer a Ganymedesnél és 21-szer a Callistónál, akár 200 kilométerre is megközelítve a legkülső Galilei-féle holdat.
- Az európai Jupiter-szonda fedélzetén 10 különféle tudományos műszeregyüttest helyeztek el, emellett egy sugárzásmérő berendezés is található rajta.
Magyar hozzájárulással kutatják a Jupitert
A PRIDE (Planetary Radio Interferometry and Doppler Experiment) kísérletben az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatói is részt vesznek.
A kísérlet során a szakemberek a földi rádiótávcső-hálózatok segítségével nagy pontossággal követik majd az űrszonda mozgását a távoli kvazárok által kijelölt égi vonatkoztatási rendszerben, ami a jeges holdak gravitációs terének és belső szerkezetének megismerésében segít.
- A fedélzeti műszerek közül a magnetométer (J-MAG) és a részecskesugárzási környezet vizsgálatára készült műszeregyüttes (Particle Environment Package, PEP) fejlesztésében és tesztelésében az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont és az SGF Kft. munkatársai is részt vettek.
- Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a magnetométer adatainak feldolgozásában és értelmezésében vállalnak szerepet.
- A miskolci Admatis Kft. többrétegű fólia alapú hővédő borítást készített a PEP egyik egységéhez.
A urvilag.hu szakportál szerint az űrszonda naprendszerbeli „bolyongása” során gravitációs lendítő manővereket végez a Föld és a Vénusz mellett is.
Elsőként jövő augusztusban tér vissza a Föld közelébe, amikor az űrkutatás történetében először mind a Hold, mind a Föld mellett vesz lendületet további útjához.
A magyar fizikusok kihívásai
A CSFK munkatársaként a küldetésben résztvevő Frey Sándor asztrofizikus szerint a JUICE megépítésekor számos technológiai kihívással kellett megbirkózni.
- Ilyen a Jupiternél található erős mágneses tér és a sugárzási környezet, amelytől minél hatékonyabban meg kell tudni védeni az érzékeny műszereket.
- A Naptól ekkora távolságban a napelemes energiatermelés is nehézséget okoz, ezért az űrszondára egy 85 négyzetméter összfelületű óriás napelemtábla került.
- A hőmérséklet a Jupiternél mínusz 230 fok, a Vénusz melletti elrepüléskor pedig plusz 250 fok is lehet, ami szintén nagy kihívást jelentett a berendezések tervezésekor.
Eddig csak két amerikai űrszonda keringett a Jupiter körül
Eddig két (amerikai) űrszonda keringett a Jupiter körül, a Galileo (1995-2003) és a Juno (2016 óta).
- A Galileo akkori mérései alapján feltételezik, hogy a jeges felszínű holdak mélyebb rétegeiben folyékony víz található.
- Ugyancsak ennek a szondának az eredménye a Ganymedes mágneses terének felfedezése.
- A most is működő Juno fő eredményei a Jupiter légkörével és a bolygó belső magjával kapcsolatosak.
A két amerikai űrszonda eredményei olyan újabb kérdéseket vetettek föl, amelyek megválaszolására a JUICE lehet alkalmas.
Az űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) programja keretében mintegy 1,6 milliárd euró költséggel épült. A JUICE munkálataiba számos más ESA-tagország intézményei is bekapcsolódtak, emellett az amerikai, japán és izraeli űrügynökségek is hozzájárultak a programhoz.
