A tudósok nagyjából egy évtizeddel ezelőtt fedeztek fel egy nagyjából 75 kilométeres sávot a zord Atacama-sivatagban, ahol olyan szárazság van, hogy alig néhány élőlény képes életben maradni benne. A chilei területen elszórtan fekete és zöld üvegdarabokat lehetett találni. Hogy miként kerültek oda, azt nem lehetett tudni, de úgy vélték, hogy egy tűz során a forróságtól megolvadtak majd megkeményedtek az ásványok.
Most kutatók arra jutottak, hogy egy felrobbanó üstökös, vagy üstököshöz nagyon hasonló aszteroida megolvasztotta a talajt, ami aztán létrehozta az üvegképződményeket. Ez valamikor 11 500 és 12 300 évvel ezelőtt történhetett, akkor, amikor vadászó, gyűjtögető csoportok lakták a területet, a nagy állatok pedig eltűntek Dél-Amerikából - írja a hvg.hu a Business Insiderben megjelent cikkre hivatkozva.
Az amerikai Brown Egyetem kutatója, Peter Schultz szerint több olyan terület van, ahol az akár 50 centiméter átmérőjű üvegdarabokat megtalálni. A foltok mérete alapján úgy véli, hatalmas erejű lehetett a robbanás, és nagyon komoly pusztítást végezhetett. Az 1,6 kilométeres magasságban óriási hőt generált, nagyjából 1700 Celsius-fok lehetett a robbanás miatt, valamint egy 160 km/h-s széllökéssel járhatott.
Videón a rejtélyes üvegszilánkok:
