Wagner István

Ferenc József alsónadrágja, Sisi fürdőköpenye

\"Kaiserhaus\", azaz császári ház alcímmel tartja meg a Dorotheum május 8-i árverését, amelynek 260 tételét úgy állították össze, hogy a hatalmas étkészleteket kisebbekre bontották, mert manapság másképp nem tudnának velük mit kezdeni új tulajdonosaik. Ez lett a sorsa annak a 130 részes szerviznek is, amelyet a meisseni porcelánmanufaktúrában tett 1857-es látogatásán rendelt meg Zsófia főhercegnő a Bad Ischl-i fürdőpavilonban tartott fogadásokra, és aztán fia, Ferenc József, valamint menye, Erzsébet örökölt meg. A több tételben árult, aranyozott szegélyű hófehér porcelánokon messzire virít a császári koronás osztrák címer − ugyanezt metszették a szintén megbontott, eredetileg 300 pohárból és kancsóból álló kristályüveg boroskészlet darabjaira is, melyeket J. & L. Lobmeyr udvari szállító készített, szintén a Bad Ischl-i nyári rezidenciába.

Kolozsvárról vehet példát a műtárgypiac

Egyesek még a kolozsvári iskola elnevezést is vitatják, mások viszont egyenesen \"csodáról\" beszélnek Kolozsvár mai kortárs képzőművészeti szcénájával kapcsolatban − utóbbiakat igazolja, hogy olyan helyeken kapott szakmai méltatást, mint az Artforum, az Art Review, a Flash Art vagy a New York Times tekintélyes műkritikai rovata. A város fiatal alkotói közül sokan már sikerrel mutatkoztak be olyan helyszíneken, mint a New York-i MOMA, a Neuer Berliner Kunstverein, az amszterdami Stedelijk Múzeum vagy a zürichi Kunsthaus − ezek képviselői mellett londoni vagy párizsi galériák vezetői is ott lesznek a Műcsarnok mostani kiállításának megnyitóján. A július 1-jéig látható tárlaton 32 kolozsvári román és magyar művész, valamint 17 ottani művészeti intézmény mutatkozik be, a hagyományos piktúra, grafika és plasztika mellett a fotográfia, a videó és az installáció éppúgy megjelenik, mint ahogy a figuratív irányzat mellett a konceptuális vonulat is. Ez a nemzedék már a rendszerváltás után szocializálódott, így tárgyilagosabban tudja szemlélni az az előtti korszakot: a nacionalizmus erősödését követő elszigetelődést, a nyolcvanas évek szellemi és anyagi nyomorát, a személyi kultusz fokozódását a diktatúráig, majd a véres leszámolásig. Műalkotások egész sora ad kritikus választ például a román trikolórral való visszaélésekre, a hősi múlt idealizálására, a Ceausescu-korszak tömegdemonstrációira.

\"Kolozsvári Iskola\" a Műcsarnokban

Egyesek még a kolozsvári iskola elnevezést is vitatják, mások viszont egyenesen \"csodáról\" beszélnek Kolozsvár mai kortárs képzőművészeti szcénájával kapcsolatban − utóbbiakat igazolja, hogy olyan helyeken kapott szakmai méltatást, mint az Artforum, az Art Review, a Flash Art vagy a New York Times tekintélyes műkritikai rovata. A város fiatal alkotói közül sokan már sikerrel mutatkoztak be olyan helyszíneken, mint a New York-i MOMA, a Neuer Berliner Kunstverein, az amszterdami Stedelijk Múzeum vagy a zürichi Kunsthaus − ezek képviselői mellett londoni vagy párizsi galériák vezetői is ott lesznek a Műcsarnok mostani kiállításának megnyitóján. A július 1-jéig látható tárlaton 32 kolozsvári román és magyar művész, valamint 17 ottani művészeti intézmény mutatkozik be, a hagyományos piktúra, grafika és plasztika mellett a fotográfia, a videó és az installáció éppúgy megjelenik, mint ahogy a figuratív irányzat mellett a konceptuális vonulat is. Ez a nemzedék már a rendszerváltás után szocializálódott, így tárgyilagosabban tudja szemlélni az az előtti korszakot: a nacionalizmus erősödését követő elszigetelődést, a nyolcvanas évek szellemi és anyagi nyomorát, a személyi kultusz fokozódását a diktatúráig, majd a véres leszámolásig. Műalkotások egész sora ad kritikus választ például a román trikolórral való visszaélésekre, a hősi múlt idealizálására, a Ceausescu-korszak tömegdemonstrációira.

Császári és királyi relikviák Bécsben

\"Kaiserhaus\", azaz császári ház alcímmel tartja meg a Dorotheum május 8-i árverését, amelynek 260 tételét úgy állították össze, hogy a hatalmas étkészleteket kisebbekre bontották, mert manapság másképp nem tudnának velük mit kezdeni új tulajdonosaik. Ez lett a sorsa annak a 130 részes szerviznek is, amelyet a meisseni porcelánmanufaktúrában tett 1857-es látogatásán rendelt meg Zsófia főhercegnő a Bad Ischl-i fürdőpavilonban tartott fogadásokra, és aztán fia, Ferenc József, valamint menye, Erzsébet örökölt meg. A több tételben árult, aranyozott szegélyű hófehér porcelánokon messzire virít a császári koronás osztrák címer − ugyanezt metszették a szintén megbontott, eredetileg 300 pohárból és kancsóból álló kristályüveg boroskészlet darabjaira is, melyeket J. & L. Lobmeyr udvari szállító készített, szintén a Bad Ischl-i nyári rezidenciába.

Egy bohém festő

Tihanyi Lajos (1885−1938) térben és stílusban is hosszú utat bejárva vált autodidakta módon nagy festővé. A budapesti születésű művész munkásságának színtere egyaránt volt Nagybánya, majd Bécs és Berlin, hogy aztán − rövid New York-i kitérővel − Párizsban érjen célba. Innen került haza hagyatéka is 1970-ben, utána a Magyar Nemzeti Galéria rendezte meg Tihanyi eddig egyedüli életmű-kiállítását 1973-ban. Most a Kogartban, az Egy bohém festő Budapesten, Berlinben és Párizsban című tárlaton itthon eddig be nem mutatott alkotások is szerepelnek hazai és külföldi gyűjteményekből; a közel száz festményt és félszáznyi grafikát személyes tárgyak, korabeli fotók és dokumentumok egészítik ki.

Indul a Dorotheum első idei nagyhete

Holnap kezdődik és három napig tart a bécsi Dorotheum idei első árverési nagyhete: az ötmenetes rendezvénysorozaton a régebbi és újabb mesterek képei, valamint vegyes műtárgyak szerezhetők meg, bútoroktól és szobroktól ezüst-, üveg- és porcelánneműn át az ékszerekig.

Indul a Dorotheum első idei nagyhete

Holnap kezdődik és három napig tart a bécsi Dorotheum idei első árverési nagyhete: az ötmenetes rendezvénysorozaton a régebbi és újabb mesterek képei, valamint vegyes műtárgyak szerezhetők meg, bútoroktól és szobroktól ezüst-, üveg- és porcelánneműn át az ékszerekig. A legmagasabbról, 350−400 ezer euróról a németalföldi festőpáros, Jost de Momper és Jan Brueghel II. Falusi jelenet a gémeskútnál című kompozíciója startol − az előbbi művész a tájat, utóbbi a parasztokat és a háziállatokat festette meg. Az olaszok közül Guercino Mária Magdolnáját és Orazio Gentileschi Madonnáját egyformán 200−300 ezer euróra taksálták. A XIX. századi festészet Bécsben felkapott éllovasa, Ferdinand Georg Waldmüller két zsánerképpel is jelen van, a Vasárnapi nyugalom 300−400 ezer eurós becsértéken kezd, az unokáival játszó nagymamát 250−350 ezer euró között indítják. A gazdag kelet-európai vevőkre vár az ukrán születésű, főleg csatajeleneteiről ismert Nyikolaj Szemjonovics Szamokis vadászjelenete a cári párral, 150−200 ezer eurós kezdéssel.

A fotóművészet születése

Kétszáz válogatott képpel kíséri végig a Szépművészeti Múzeum júliusig látható időszaki kiállítása azt a négy évtizedet 1889 és 1929 között, amikor a különféle fotótechnikai kísérletezések eljutottak a művészi színvonalig vagy ahogy az alcím fogalmaz: a piktorializmustól a modern fotográfiáig. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum közreműködésével szervezett tárlatra tucatnyi külföldi intézmény adott kölcsön képeket, köztük a New York-i MOMA, a párizsi Pompidou központ, a kölni Ludwig múzeum és a bécsi Albertina.

Kismestereink a Dorotheumban

Három magyar művész munkája kelt el a bécsi Dorotheum március 28-i aukcióján (hét induló közül), a legmagasabb árat az Erdélyből először Magyarországra, majd Bécsbe települt Nagy Éva 1971-es absztrakt kompozíciója ért el, 2500−3500 eurós kezdés után 2750 eurós leütéssel. Tóbiás Katalin Nevek labirintusa című 1998-as vásznát 1400−2000 eurós becsértéke alatt, ezer euróért adták tovább és Kontuly Béla datálás nélküli csendélete is becsérték alatt kelt el, 750 euróért. Két héttel korábban a XIX. századi olajképek és akvarellek aukcióján 18 magyar tételből csak három maradt vissza, a legtöbbet az ilyenkor megszokott nevek hozták be. Egyformán 6250 eurót adtak Kern Ármin A konyhában című zsánerképéért, illetve Neogrády László Téli erdő patakkal című tájképéért (előbbit 5−6 ezer, utóbbit 1800−2400 eurós sávban kínálták).