Villányi Katalin

Sörüzlet: skót volt az ajánlat

Sértően alacsonynak minősítette és visszadobta a dán Carlsberg és a holland Heineken 6,8 milliárd fontos felvásárlási ajánlatát Nagy-Britannia legnagyobb független sörgyára, a Scottish & Newcastle (S&N ). A piaci elemzők csalódva kommentálták a 720 pennys részvényárfolyamon tett ajánlatot. A reálisnak tartott ajánlati ár - az akvizíciós tervek múlt heti kiszivárgása után - 800, sőt 820 penny fölött volt. A piac biztosra veszi, hogy a kérők hamarosan immár tényleg komoly ajánlattal fognak visszatérni. A világ hatodik legnagyobb sörgyártójának számító edinburghi céget a piac már jó ideje akvizíciós célpontnak tekinti, sőt a kérő kiléte sem volt titok: a dán Carlsberget, a világ ötödik legnagyobb söripari konszernjét tartották a természetes kérőnek, hiszen kettejük közös cége, a BBH ellenőrzése alatt van a FÁK legnagyobb sörgyárának, a Baltikának a 85 százaléka. Oroszország a világ harmadik legnagyobb sörpiaca, és az oroszországi vegyesvállalat adja mind a Carlsberg, mind a S&N nyereségének egyharmadát. A Carlsberget a regulációs akadályok elhárítása késztette a Heineken bevonására, amellyel meg tudott egyezni a skót cég szétdarabolásáról.

Leállt a brit atomerőművek fele

A British Energy Plc négy nukleáris reaktorát kénytelen volt a héten leállítani egy rutinellenőrzésnél feltárt váratlan műszaki probléma miatt - adta hírül a BBC. A hírre nyolc százalékkal esett a British Energy Plc árfolyama. A négy leállított és három felújítás miatt nem üzemelő reaktorral együtt a brit nukleárisenergia-ipar alig több mint fele kapacitással termel. A szigetországban 16 reaktor adja az áramtermelés 18 százalékát. Környezetvédő és energiapolitikai szakértők és politikusok egyaránt elmarasztalják a British Energyt a biztonsági, üzemelési, karbantartási és tervezési hiányosságokért, ugyanis ebben látják annak okát, hogy a téli szezon küszöbén a brit atomipar csak csökkentett kapacitással tud működni. Nagy-Britanniában az utóbbi időben ismét megnőtt az atomenergia iránti érdeklődés, a brit kormány új nukleáris erőművek építésének lehetőségét vizsgálja, ezért különösen kínos, hogy az atomipar pártolói és ellenzői egyaránt az enyhe télben bíznak az atomipar nehézségei kapcsán.

Megtorpan az Északi Áramlat?

Az Európai Unió versenyszabályzata késleltetheti a Gazprom és német partnerei által a Balti-tenger alatt lefektetni tervezett gázvezeték építését - adta a Reuters. Az EU az energiaszektorban is ragaszkodik a versenyhez, ezért korlátozni kívánja az energiatermelő vállalatok szállítási és disztribúciós kapacitását. A brüsszeli szabályozással összhangban a berlini kormány csak akkor akarja engedélyezni az Északi Áramlat németországi szakaszának megépítését, ha a Gazprom és két német partnere, az E.On és a BASF előre hozzájárul, hogy az összesen mintegy 5 milliárd euróba új vezetéken mások is szállíthassanak földgázt. Ez azt jelenti, hogy az engedély híján még a tenger alatti szakasz megépítése esetén sem érkezhetne orosz gáz Németországba, mert az Északi Áramlat részét képező két csatlakozó szárazföldi vezeték zárva maradna. A Gazprom fedezi Európa gázszükségletének negyedét. A Reuters értesülései szerint a Gazprom és Moszkva most azt mérlegeli, miképpen vághatnának vissza, ha a szükséges engedélyeket megtagadnák. Egyelőre az oroszok nem hajlandók beletörődni a korlátozásba, amelyet az EU-s versenyszabályok próbálnak rájuk kényszeríteni. Az Ukrajnával és Fehéroroszországgal támadt eddigi árviták és ebből eredő szállítási fennakadások láttán a Gazprom fő törekvése, hogy diverzifikálja szállítási útvonalait. Németország fontos politikai érdekének tartja az új vezeték építését, Merkel kancellár épp nemrégiben erősítette meg ezt ismételten. A projekt vezetője egyébként Gerhard Schröder exkancellár, akinek szerepvállalását amúgy sokan kifogásolják. A balti köztársaságok környezeti okokból szemlélik kritikusan a vezetéket, míg Lengyelország ezen túlmenően saját ellátásának biztonságáért is aggódik.