Tóth Katalin

Eladható az egészségügyi többletkapacitás

A felesleges műtéti, rehabilitációs és szanatóriumi kapacitások egy részét Magyarország felajánlhatná a többi uniós ország társadalombiztosító intézeteinek, így már a csatlakozás utáni első évben szert lehetne tenni néhány milliárd forintra, ami az egészségügy technológiai lemaradásának csökkentésére fordítható - mondta Kökény Mihály államtitkár. A vevők elsősorban azok az országok lehetnének, amelyekben sorban állás van bizonyos műtétek és gyógykezelések elvégzése előtt. Ilyen országok például Nagy-Britannia, Franciaország és a skandináv országok. A magyar betegek nem szorulnának háttérbe, ugyanis csak a kihasználatlan kapacitások hasznosítására fogadna külföldi betegeket a magyar egészségügy és az EU megkülönböztetést tiltó rendelkezései alapján az ő kezelésükért az intézmények olyan térítést kapnának, mint a magyarok után, így érdekük se lenne előnyben részesíteni a külföldieket. Egyes esetekben azonban az orvosi szellemi kapacitás kihasználásához javítani kellene bizonyos kényelmi szolgáltatások színvonalát, valamint a társadalombiztosítás által nem fedezett, de a külföldi beteg által igénybe vehető extraszolgáltatásokat kellene bevezetni - mondta Kökény.

Eladható az egészségügyi többletkapacitás

A felesleges műtéti, rehabilitációs és szanatóriumi kapacitások egy részét Magyarország felajánlhatná a többi uniós ország társadalombiztosító intézeteinek, így már a csatlakozás utáni első évben szert lehetne tenni néhány milliárd forintra, ami az egészségügy technológiai lemaradásának csökkentésére fordítható - mondta Kökény Mihály államtitkár.

A rossz besorolású kkv-k számára drágulhat a hitel

Magyarországon az uniós csatlakozás napjától a biztosított betétek összege 6 millió forintra emelkedik, egymillió forintig száz százalékot, az egymillió forint fölötti részből pedig 90 százalékot áll az Országos Betétbiztosítási Alap.

Gondokat okozhat az ökoadó

A lapunk által megkérdezett ágazatok képviselői, érdekvédelmi szervezetei számára meglepetést okozott az energiahordozókra kivetendő adó. Igaz, nem egyértelmű, hogy mely termelőkre vonatkozna, hiszen még nem is döntöttek bevezetéséről. Az is valószínű ugyanakkor, hogy a parlament ellenállásán aligha bukhat el, mivel az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében mindenképpen be kell vezetni. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél érdeklődésünkre elmondták, ha az energiahordozókra terhelt ökoadó a termelőkre is vonatkozna, akkor az komoly „nem várt pluszterhet” jelentene. Szerintük az 1-4 százalékos adónemet a fogyasztói árakban aligha tudják majd érvényesíteni. Ez - amennyiben az ágazat jelentős részét érintené - becsléseik szerint több száz milliós pluszkiadást jelentene. Wappel Kálmán, a Magyar Műanyagipari Szövetség titkára szerint a műanyag-feldolgozó cégeket érintheti ez az adónem, mivel elsősorban villamos energiát használnak fel. (Úgy tudjuk, a földgázalapú energiát hasznosító vegyipari cégek mentességet kapnának, NAPI Gazdaság, 2003. április 3., 1-3. oldal). Az anyag és bérköltségek után a legnagyobb tételt a kiadásokon belül az energiaköltségek jelentik - tette hozzá Wappel -, ennek ellenére az említett okok miatt áremelést aligha tud egyetlen cég is elérni, így ezt le kell nyelniük, ami az amúgy sem túl jó jövedelmezőséget tovább csökkentheti. A textiliparban is hasonló gondokat okozhat egy ilyen adónem bevezetése. Az ágazat ugyanis termelésének 90 százalékát olyan országokba exportálja, ahol minimális az infláció, ezért egy százaléknál nagyobb áremelést vélhetően nem lehet elfogadtatni. A dolgozók 80 százalékát érintő minimálbér-emelés és a tavaly-tavalyelőtt elszenvedett évi 15 százalékos árfolyamveszteség jelentős része sem épülhetett be az árakba. A nagy cégek, mint a Za-Ko, a bajai Duna Kötöttárugyár, a Komlói Ruhagyár vagy a Savaria Ruhagyár már csődbementek, a kisebb varróüzemek eltűnése pedig ezután jöhet. A textiliparban az energiaköltség a kiadások 5-10 százalékát teszi ki, az ezt a költségelemet terhelő, esetenként 3-4 százalékos energiaadó már csak újabb szeg a koporsóban - panaszolta lapunknak Pintér András, a Vállalkozók Országos Szövetsége textil és ruhaipari szekciójának elnöke.

A kkv-k számára drágulhat a hitel

Magyarországon az uniós csatlakozás napjától a biztosított betétek összege 6 millió forintra emelkedik, egymillió forintig száz százalékot, az egymillió forint fölötti részből pedig 90 százalékot áll az Országos Betétbiztosítási Alap. Számos országban magasabb a garantált rész, ami versenyelőnyt jelent a külföldi bankoknak, amelyek külön engedély nélkül fióktelepet nyithatnak vagy határon átnyúló szolgáltatásként értékesíthetik termékeiket, anélkül, hogy az országban leánybankot nyitnának - véli Klemencsics Márta, a pénzügyi tárca főosztályvezetője. A tőkepiaci befektetéseket (részvény, kötvény) védő Befektetővédelmi Alapnak viszont nincs módja ilyen mértékű védelemre, ezért Magyarország erre derogációt kért. Ennek értelmében 2004 végéig a befektetés egymillió forintig védett, 2005 végéig kétmillió, 2007 után pedig hatmillió forint lesz biztonságban, a külföldi befektetési szolgáltatókkal kötött szerződések alapján pedig 2007-ig nem fizethető ki a 20 ezer euró feletti összeg, akkor sem, ha a szolgáltató országában magasabb a védett betétek összege. A kis- és középvállalatoknak (kkv) szóló hitelek drágulását eredményezheti a hamarosan megszülető - és 2007-től kötelezően alkalmazandó uniós irányelvvé váló - Bázel II. egyezmény, mivel a bankoknak a felkészülés jegyében már most el kellett kezdeniük a belső hitelminősítési rendszerük átalakítását - mondta Klemencsics. A kkv-k hitelezése az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent. Emiatt a bankoknak ezentúl több tőkét kell tartalékolniuk a kkv-szektorba kihelyezett hitelek után, ez pedig a hitelköltségekben is megjelenik. Ez a tőkéjük 70-80 százalékát hosszú lejáratú banki hitelekből fedező német és osztrák vállalatoknál egyes esetekben a hitelezés elapadását, megdrágulását vagy extra biztosítékok megkövetelését eredményezte - mondta Erich Kühnelt, az Osztrák Gazdasági Kamara főosztályvezetője. Németország erőteljes lobbitevékenységének köszönhetően az egymillió eurónál kisebb kkv-hitelek esetében a Bázel II. engedményt tesz, és alacsony tőkekövetelményt ír elő. Az ennél nagyobb hitel kockázata és kamata azonban csak akkor csökkenthető, ha a hitelfelvevő további biztosítékokkal szolgál vagy javít a banki kockázati besorolásán. A középvállalatoknál a menedzsment képzettsége, a pénzügyi vezetés színvonala, a számviteli, környezetvédelmi és egyéb előírásoknak való megfelelés és a hasonló „puha” tényezők a hitelbírálatban jelentős súllyal esnek latba. A tevékenységüket több különböző, egymással nem konszolidált kft.-kben végző cégeknek sokkal nehezebb lesz hitelt felvenniük, mint az átláthatóan tevékenykedő vállalkozásoknak - mondta lapunknak Balázs László, a Volksbank vezérigazgatója.

A kkv-k számára drágulhat a hitel

Magyarországon az uniós csatlakozás napjától a biztosított betétek összege 6 millió forintra emelkedik, egymillió forintig száz százalékot, az egymillió forint fölötti részből pedig 90 százalékot áll az Országos Betétbiztosítási Alap.

Szigorítás az influenzatámadás miatt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően szerdától az ÁNTSZ sem javasolja a magyar állampolgároknak, hogy az atípusos ázsiai influenza által érintett területekre, Hongkongba, Tajvanra, Szingapúrba és Kínába utazzanak - mondta lapunknak Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ igazgatója. Mivel Magyarországnak nincs közvetlen légi kapcsolata a leginkább érintett ázsiai országokkal, Budapesten nem szűrik a beérkező utasokat. A helyzet napról napra változik; ha a megbetegedés világszerte gyakoribbá válna, vagy a kihurcolt esetek továbbterjednének, további lépések jönnének. A következő fokozatban a potenciálisan érintett utasokkal egészségügyi nyilatkozatot íratnának alá, illetve a megérkezés után 14 napig az egészségügyi hatóságoknál meg kellene hagyniuk elérhetőségi címüket arra az esetre, ha utastársaikon időközben jelentkeznének a tünetek. A következő lépés az utazási korlátozások bevezetése lehetne.

Megnyílt az EU önkormányzati előkészítő alapja

Azok az önkormányzatok és nonprofit szervezetek, amelyek 2004-2006 között pályázatot óhajtanak benyújtani az unió strukturális és szociális alapjaihoz, és ennek előkészítéséhez szeretnének - ugyancsak pályázaton - segítséget elnyerni, mától május 30-ig adhatják be pályázataikat. Nem közvetlen pénzbeni, hanem szakértői segítséget nyerhetnek el a tenderen. Ilyet csak a MeH által egy külön tenderen kiválasztott szakértői konzorciumok nyújthatnak, alkalmanként 17-35 millió forint közötti értékben. A projekt-előkészítésben segítő Európa Pályázat Előkészítő Alap 15 millió euró PHARE-pénzt és 12 millió euró kormányzati forrást fordít arra, hogy a pályázókat szakmailag felkészült tanácsadó cégek segítsék a projektek kidolgozásában, az igényfelmérésben, megvalósíthatósági tanulmányok, pénzügyi, technikai, műszaki, környezetvédelmi tanulmányok, építési tervek, közbeszerzési dokumentumok előkészítésében és a pályázat megírásában. A MeH 450-560 olyan pályázatra számít, amely az európai szociális és 150 olyanra, amely az európai strukturális alapot célozza meg. Olyan projektötletekkel lehet pályázni, amelyek beilleszthetők a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai által meghatározott pályázati ablakok egyikébe. Egy pályázó több projekttel is indulhat, de a strukturális alap esetében a projektet elnyerő önkormányzatnak vagy szervezetnek a támogatási szerződésben garantálnia kell a projekt megvalósításához szükséges saját forrásokat. Kizáró ok a köztartozás, a csőd vagy felszámolási eljárás. A stabil pénzügyi háttér mellett a projekt lebonyolításához szükséges szakmai tapasztalattal is rendelkeznie kell a pályázónak. Nem nyújthat be pályázatot az a szervezet, amely csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, 60 napot meghaladó köztartozással rendelkezik - kivéve, ha az adóhatóság fizetési halasztást engedélyezett -, vagy például munkavállalókat bejelentés nélküli foglalkoztatott.

Pályázati ablakok