Európában egy órán át tartott a krach
Az irányadó indexek hirtelen irányváltását követően már nem tűnik olyan vészterhesnek a helyzet a parketteken.
Kiadós eséssel kezdődött a hét
A BUX-nak hétfőn csak a nap elején sikerült megközelítenie a múlt pénteki záróértéket. A hét végi bankpiaci eseményekre érkezett reakciók, valamint az Egyesült Államokban készülő banki segélycsomaggal kapcsolatos kételyek tovább növelték a befektetők bizalmatlanságát világszerte, komoly részvényáreséseket okozva. A BUX a nagyobb európai tőzsdék trendjét követve a nap nagy részében jelentős, közel 350 pontos esésben volt a 19 000-19 100 pontos sáv közelében, majd késő délután újabb, a délelőttinél is meredekebb lejtőnek ment. Végül napi minimumán, 18 713,79 ponton fejezte be a kereskedést, ez 3,55 százalékkal maradt el a pénteki zárástól. Az OTP a bank papírjainak varsói tőzsdei bevezetéséről szóló bejelentés ellenére 3,7 százalékot, a Mol még ennél is többet, 4,5 százalékot veszített értékéből. Bár a Magyar Telekomnak a nap folyamán sikerült meghaladnia a pénteki záróárát, a nap végére mégis 0,4 százalékos mínuszban, 811 forinton zárt. A Richter 2,9, szektortársa, az Egis 5,6 százalékos értékvesztéssel fejezte be a kereskedést, ám míg a nagyobbik gyógyszerpapír iránt kiemelkedő, 1,5 milliárd forint értékű kereslet mutatkozott, addig az Egist épp csak kóstolgatták. A kisebb részvények közül az FHB bukta a legnagyobbat; az árfolyam közel 12 százalékkal, 1001 forintra csökkent, a papír forgalma 50 millió forint körül állt meg. A nap végén, a záró szakaszban hirtelen 19 200 forintig, szintén bő 10 százalékkal öntötték le az Émászt. Öt százalék feletti mértékben esett még a Danubius, a Fotex, a Rába és több kisebb társaság részvénye. Napközben rövid időre csaknem 1000 pontot zuhant a decemberi BUX-határidő árfolyama.
Budapesten is regulázzák a shortokat (bővített)
A PSZÁF bejelentése szerint az európai kezdeményezésre reagálva a már meglévőnél szigorúbb adatszolgáltatást rendelt el a short-ügyletekkel kapcsolatban.
Mi vár a befektetési bankokra?
A pénzügyminisztérium, a Fed és a kongresszus összefogása ideiglenesen kihúzhatja a csávából a Wall Streetet, ám korántsem jelent megoldást a jelenlegi válság mélyén meghúzódó problémára, jelesül a felelőtlen eszközkezelést eltűrő morális kockázatokra. Ennek ellenére a Wall Street-i nagyhalaknak nem feltétlenül kell a szomszédba menniük egy-egy jó példáért.
Sohasem látott OTP-emelkedés
Az Egyesült Államok kormányának és a jegybanki szerepet betöltő Federal Reserve-nek közös fellépése váratlan optimizmust okozott a globális tőkepiacokon. A BUX ennek hatására mintegy 950 ponttal magasabban nyitott a csütörtöki zárásnál, végül pedig 9,2 százalékos emelkedésével közel 1600 ponttal múlta felül csütörtöki záróértékét, ami pontban a legnagyobb emelkedés, százalékban pedig az ötödik legnagyobb az index történetében. A blue chipek mind nagyarányú emelkedéssel zárták a pénteki kereskedést. A Mol árfolyama 8 százalékkal emelkedett, a papír 14 900 forinton zárt, 11,5 milliárd forintos, a korábbi napokhoz képest kiemelkedő forgalom mellett. Az OTP Bank papírjainak kereskedelmét a délután folyamán 10 percre felfüggesztették azt követően, hogy a részvény árfolyama napon belül 10 százalékot emelkedett. A jegyzés végül zárásban elérte a 7000 forintot, és 15 százalékos (1998-ban 20,5 százalékot is tudott emelkedni) drágulás után ezen a szinten zárt. A bankpapír forgalma 27 milliárd forint volt, amely megfelelt a BÉT egy erős napi forgalmának. A Magyar Telekom jegyzése 7,6 százalékkal múlta felül a csütörtöki záróértékét; a részvény 764 forinton zárt, forgalma több mint hárommilliárd forint volt. A Richter árfolyamát a nap végére lerántották, s bár a papír jegyzése kora délután még a 28 975 forintos szintet is elérte, végül "mindössze" 3,5 százalékos emelkedéssel, 27 750 forinton zárt. Az Egis forgalma csak töredéke volt nagyobbik szektortársának, ám az árfolyamgörbe a Richteréhez hasonlóan a zárás előtt lekonyult. A papír 3,7 százalékos emelkedés után 11 615 forinton zárt. A kisebb papírok közül az elmúlt napokban sokat ütött Orco is közel 15 százalékot tudott javítani csütörtöki záróárához képest.
Visszafelé sült el a kormányzati fegyver?
A pénzügyminiszter a kongresszusra, a kongresszus viszont Paulsonra várt, hogy előálljon egy a válság megoldására vonatkozó tervvel - egészen idáig.
Amerika megint megmenti a világot
A pénzügyminiszter és a Fed tervezete az értéküket vesztett, jelzálog-túlsúlyos eszközök eltávolítását célozza; a piacok üdvözlik a hírt.
Csapkodták a forintot
Folytatódott az elmúlt napokban tapasztalt tőkekivonási hullám a régió devizapiacain, a globális illikviditás miatt jelentős volatilitás jellemezte a kereskedést - számolt be Geszti Pál, az ING Bank devizatradere. Jól megrángatták az eurót csütörtök reggel; a magyar devizával szemben valamivel a 244-es szint fölött nyitott az euró, majd hirtelen 245,90-ig húzták fel. Nem sokkal később - a jegybankok összefogásának hírére reagálva - korrigált az euró/forint árfolyam, amely ezt követően 241,60-ig csorgott le, majd zárásra 242,30-nál landolt. A forint záró árfolyama nem jelent egyértelmű erősödést, hiszen a feltörekvő piacokon ma várhatóan folytatódik a tőkekivonás. A dollárért 168,60 forintot, a svájci frankért 152,80 forintot kértek a hazai piacon. Az Államadósság Kezelő Központ által 50 milliárd forint értékben meghirdetett tizenkét hónapos lejáratú állampapírok csütörtöki aukcióján 100 milliárd forintnál is nagyobb összegben nyújtottak be ajánlatot a kereskedelmi bankok. A diszkontkincstárjegy hozama a szerdai másodpiaci referenciahozamhoz képest 20 bázisponttal, 8,98 százalékra emelkedett. A rövid oldalon átlag 10 bázisponttal, a hosszú oldalon átlagosan 20 bázisponttal emelkedtek a hozamok az állampapírok másodlagos piacán csütörtökön.
Talpra állhat a BÉT?
A BUX még messze van attól, hogy a felszínre törjön, ám a blue chipek némelyike már megközelített a zöld tartományokat.
Kivégzés zajlott a részvénypiacokon
Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy a tőkeveszteségek lázas pótlása folyik a világ tőzsdéin. A frankfurti parketten az Infineon részvényei közel 10 százalékos veszteséggel végeztek, annak ellenére, hogy a papírt épp kedden ajánlotta vételre a UBS. A tengerentúli tech-szektor részvényeit tömörítő Nasdaq 3 százalékosnál magasabb mínusza is jelzi, hogy a likviditási válság többé nem korlátozódik pusztán a pénzügyi szektorra. Ennek ellenére továbbra is a bankpapírok teljesítménye a leggyengébb: vélhetően a Lehman bedőlését követő likvidálási hullám okozta első sokkon esnek át a pénzintézetek, egyúttal az a pletyka is növelte a pánikot, miszerint a Morgan Stanley és a Goldman Sachs is a többi Wall Street-i befektetési bank sorsára juthat. Az Oppenheim korábbi becslésénél alacsonyabb profitot vár most a cégektől, melyek jegyzése minden eddigi napon belüli veszteséget meghaladó, 33, illetve 25 százalékos mínuszban állt lapzártánkkor. A befektetők mindenütt a biztonságosnak mondható állampapír-, illetve árupiacokra csoportosítják át befektetéseiket, ám ennek hatására az államkötvények hozama esik, a nemesfémek árfolyama pedig az egekbe szállt. A Fed által rendkívüli hitelben részesített AIG részvényeinek árfolyama 45 százalékot zuhant a kereskedés első felében, egyúttal felmerült, hogy a részvényt leveszik a blue chipeket tömörítő Dow Jones indexről. A Footsie 2,3 százalékos, a DAX 1,8 százalékos, a CAC-40 2,1 százalékos veszteséggel fejezte be a szerdai kereskedést. A tengerentúli indexek lapzártánkkor ennél is jelentősebb mínuszokkal birkóztak: a DJIA 2,5, az S&P-500 3 százalékos veszteséget mutatott. A tengerentúli parketteken ismét megtiltották a fedezet nélküli short-ügyleteket.
