A pénzügyminiszter és a Fed elnöke a hét végén próbálja meg kidolgozni egy új "intézmény" körvonalait. Henry Paulson pénzügyminiszter pénteken bejelentette, már a jövő hétre kéri a kongresszusi döntést a hitelmentési csomaggal kapcsolatban, mivel hosszú távon ez a lépés lenne a leginkább reménykeltő az adófizetők pénzének megóvására.
Mint mondta, a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzálog-hitelintézetek fokozni fogják a jelzálog-támogatású értékpapírok felvásárlását, hogy ezzel segítsék a vergődő lakóingatlan-piacot.
Az amerikai államkincstár is bejelentette pénteken, hogy a kormány 50 milliárd dolláros összegig garanciát vállal az amerikai pénzpiaci alapokra, egy éves időtartamra.
A Fed is folytatja mentőakcióit: pénteken újabb 20 milliárd dollárt bocsátott az amerikai bankok rendelkezésére likviditásuk javítására, 3 napos repohitel-akció formájában. A Fed kilátásba helyezett további összegeket is.
Az angolok után az amerikaiak és a németek is betiltották a shortolást
Az angolok csütörtöki shortolási tilalma után pénteken Amerikában és Németroszágban is beszüntették egyes pénzügyi papírok esetében a sortolást. A németeknél augusztus 20-tól meghatározatlan ideig nem szabad a pénzügyi papíroknál arra játszani, hogy esnek az árfolyamok. Pénteken az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) is csatlakozott más országok rokon intézményeihez, és ideiglenesen - október 2-ig, vagy még 10 nappal meghosszabbítva ezt a határidőt - megtiltották 799 pénzügyi részvény "shortolását", azaz még meg nem vásárolt papírok eladását. A brit felügyelet négyhónapos tiltásról döntött.
Csütörtökön léptek először
Paulson, Ben Bernanke, a jegybank elnöke, és a kongresszus vezetőinek csütörtöki esti találkozóját követő sajtótájékoztató több szempontból is figyelemre méltó volt. Egyrészt azért, mert a kongresszus demokrata többségének vezére, Harry Reid nyilvánvalóvá tette, hogy továbbra sincs épkézláb terv arra nézve, hogy - ahogy republikánus társa, John Boehner fogalmazott - az eddig példa nélkül való pénzügyi válságot kezeljék. Másrészt azért is, mert a már mindössze hat hétnyi távolságban lévő elnökválasztás látszólag mindennél fontosabbá tette a problémák azonnali orvoslását, illetve a felelősök felmutatását.
Hiba volt a kivárás
Paulson sokáig - utólag kiderült, hibásan - arra számított, hogy nyilatkozatai, melyekkel a befektetők számára jelezte, hogy az adminisztráció élénk figyelemmel kíséri a piac bajait, és - ahogy ez a Fannie Mae és a Freddie Mac esetében nyilvánvalóvá is vált - adott esetben mindent megtesz a kialakult krízishelyzet enyhítésére, elegendőek lesznek arra, hogy megnyugtassák a szereplőket. A pénzügyminiszter blöffölt ugyan, de mindezt azért, mert belátta: törvényi szabályozás híján mindössze annyit tehet, hogy minimálisra csökkenti a pánik kialakulásának lehetőségét, erősíti a pénzpiacokban a kormányzat Uncle Sam-imázsát, és kész arra, hogy ha kell, ad hoc akciókkal oltsa az itt-ott felcsapó bozóttüzet.
A csodára vártak
A washingtoni Capitol Hillen eközben továbbra is az eddig elmaradt csodára vártak. A kongresszus nem mutatott hajlandóságot a jelenlegi szabályozási környezet megváltoztatására, annak ellenére, hogy a Bloomberg Markets által megkérdezett szakértők szerint - beleértve magát a pénzügyminisztert is - az elmúlt héten tapasztalt fejetlenség megelőzhetővé vált volna akkor, ha a Fannie és a Freddie felügyeletének reformja időben megszületik.
A kongresszus, az adminisztráció és a Fed mostani közös fellépése rámutat arra, hogy mostanra Washingtonban is felismerték: a krízis "rendszerszerű megközelítésének" hiánya csak tovább növelte a pénzintézetek kockázatvállalási hajlandóságát, egyre újabb veszteségeket, azaz folyton növekvő pánikot okozott. Most pedig épp az a kormányzat, amely eddig mindennél erősebben kiállt a szabad piac védelme mellett olyan lépésre szánta el magát, amelyre a gazdasági világválság óta nem volt példa. Továbbra is kérdés marad azonban, hogy megfelelő pénzpiaci szabályozás nélkül a morális veszélyek megszüntethetők-e a tengerentúli bankrendszerben.
