Napi Gazdaság

Kezdődhet a 4G-s licit Szlovéniában

A szlovén hírközlési hatóság (AKOS) hétfőn megnyitotta a 4. generációs frekvenciapályázat első, ajánlattételi szakaszát, melynek keretében az érdeklődők a 800, a 900, az 1800, a 2100 és a 2600 MHz-es frekvenciasávokra adhatnak ajánlatokat. Az öt frekvencia minimális értékét 105 millió euróban határozták meg, amelyeket a nyertesek 15 évre kapják meg használatra. Az AKOS úgy számol, hogy az aukción részt vesz majd mind a négy, szlovén érdekeltségű társaság − a Telekom Slovenije, a Simobil, a Tusmobil és a T-2. Az EU-tagállamoknak 2013 elejéig kellett volna felszabadítaniuk a 800 MHz-es sávot a digitális telekommunikációs célokra, ám eddig mindössze néhány országnak sikerült mindez. Szlovákiában az Orange Slovakia, a Slovak Telekom, a Telefónica Slovakia, valamint a Swan vitték a frekvenciákat január közepén, összesen 164 millió euróért.

Rezsicsökkentést követelnek a vállalatok Romániában

Nyílt levélben követelik az energiaárak csökkentését az ipari szereplők Romániában. Az államfőnek, a kormánynak és az IMF-nek címzett ultimátumban az érdekképviseletek azzal fenyegetnek, hogy áthelyezik külföldre a termelőkapacitásokat, ha tovább nőnek az árak. Az akció kezdeményezői szerint az energiapiac liberalizációja következtében az elektromos áram ára 2010 óta 21 százalékkal emelkedett, a romániai vállalatok átlagosan 80 dollárt fizetnek egy megawattóra áramért, miközben Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Államokban ugyanez a mennyiség 50 és 60, illetve 40 dollárba kerül. Az áram árának 30 százaléka továbbra is a megújuló energia támogatására megy Romániában, noha az európai normák már lehetővé tennék, hogy a 80-85 százalékos zöld illetékeket részben vagy teljesen eltöröljék.

Az Apple lehet a Tesla komoly kérője

Bár törékeny alapokon áll, újra felvásárlási pletyka kering a Tesla körül. Az Apple talán alapítója álmát valósítaná meg a cég megvásárlásával.

Jól kezdte az évet a Volkswagen

Emelkedő eladásokkal kezdte az évet Európa legnagyobb autógyártója, a Volkswagen. A tizenkét márkát menedzselő német vállalat 798 100 autót adott el 2014 januárjában, 6,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A világ legnagyobb autópiacán, Kínában az eladások 11,6 százalékkal növekedtek éves alapon. Hosszú idő után ismét emelkedett a VW-k iránti kereslet Európában, amely újabb jele annak, hogy a régió sok szempontból túl van a válságon. Németországon belül is jelentősen nőttek az eladások, itt is 11,6 százalékkal több autót adott el a cég, mint 2013 első hónapjában. Az USA-ban viszont 13,4 százalékkal kevesebb VW gurult ki az üzletekből. A Volkswagen azt is bejelentette, hogy újabb 1100 átmeneti szerződéssel foglalkoztatott munkásának kínál állandó munkahelyet a német gyáraiban.

Hamarosan indulhat a Bankia eladása

A spanyol állam által megmentett Bankia privatizációjának első lépéseként öt-tíz százalékos tulajdonrészt értékesíthetnek intézményi befektetőknek − mondta egy vasárnap megjelent interjúban José Ignacio Goirigolzarri, a bank elnöke. A szakember kiemelte, hogy a teljes, 68,4 százalékos állami tulajdonrész eladása több lépcsőben mehet végbe a következő években. A legvalószínűbb, hogy Spanyolország hasonló modellt alkalmaz, mint Nagy-Britannia a Lloyds esetében − mondta a bankvezér. A brit kormány 2013 szeptemberében 3,2 milliárd fontért adta el hatszázalékos tulajdonrészét a bankban. A Bankia a spanyol pénzügyi válság szimbóluma lett azt követően, hogy 2012-ben 19 milliárd eurós veszteséget szenvedett el az ingatlanpiac összeomlása miatt, így a 41,3 milliárd eurós európai bankmentő csomag felét a pénzintézet talpra állítására fordította a kormányzat. Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter a múlt héten a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy egy kisebb tulajdonrész eladása elképzelhető már 2014-ben, azonban az állam még néhány évig többségi tulajdont szeretne a Bankiában. Az Európai Unióval kötött megállapodás szerint a spanyol államnak 2017-ig kell eladnia a tulajdonrészét. A pénzintézet részvényei nem reagáltak hevesen a privatizációról szóló hírre, hétfő reggel enyhe mínuszban nyitott az árfolyam, kora délutánra viszont már fél százalékkal pénteki értékük felett, 1,493 eurón kereskedtek a papírokkal.

Az Alstomon veszít nagyot a Bouygues

A Bouygues SA francia építőipari csoport 1,4 milliárd euró veszteséget ír le az Alstom SA-ban lévő részesedése miatt − jelentette be tegnap a Bouygues, amelynek közleménye szerint a leírás nem érinti a készpénzállományt és a működési eredményt. A veszteséget a tavalyi negyedik negyedévre számolták el.

Továbbra is válságos a pénzügyi helyzet

A nemzeti valuta leértékelése és árfolyamának lebegtetése ellenére kritikus Ukrajna pénzügyi helyzete − írta a Kyiv Post. E lépések egyik legfontosabb célja az volt, hogy csökkentsék az ország gyorsan fogyó valutatartalékára nehezedő nyomást. Ez 2006 óta a legalacsonyabbra, 17,8 milliárd dollárra esett, miután januárban 1,1 milliárd dollárt fordítottak adósságszolgálatra és 1,7 milliárdot a hrivnya védelmére a bankközi valutapiacon. Februárban további 210 millió dollár tűnt el a tartalékból, ami azt látszik igazolni, hogy − mint arra a lebegtetés bejelentésekor utaltak is − a jegybank folytatja a hazai valuta védelmét. A napokban további 359 millió dollárt kell átutalni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a jövő hónapban 191 milliót, áprilisban pedig 1 milliárd dollárt.

Lassabban nőttek az adósságok

Lassult a lengyel lakosság eladósodása, de még mindig kevesen tudnak takarékoskodni.

Megpróbálják megmenteni a monogorodokat

Egy orosz oligarcha olyan tervvel állt elő, amellyel megmenthetik az évek óta csőd szélén álló monogorodokat, azokat a városokat, amelyekben a megélhetést egyetlen iparág biztosítja.