Nagy Nándor László

Ezt kell tudni annak, aki egyiptomi utat tervez

Továbbra sem szerepel az utazásra nem javasolt országok külügyminisztériumi listáján Egyiptom, így káresemény bekövetkeztekor fizetnek a biztosítók. Ugyanakkor visszamondani is csak saját költségükön mondhatják le az előre lefoglalt utakat az utazást tervezők.

\"Nem csak játékadó-bevétel jön az online fogadócégektől\"

A túlszabályozás helyett a visszaélésektől kellene megvédeni a fogadókat Thomas Tzokas, a bwin kelet-európai igazgatója szerint. Az online szerencsejáték-cég a legkomolyabb üzleti lehetőségeket a kelet-közép-európai régióban látja.

Egyelőre még biztosított Egyiptom − út sem mondható le

Miután a Külügyminisztérium (KÜM) továbbra sem szerepelteti az utazásra nem javasolt országok listáján Egyiptomot, az utasbiztosítási szerződések alapján káresemény bekövetkeztekor − ha arra a biztosítás fedezetet nyújt − fizet a biztosító − nyilatkozta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. Fontos tudni azt is, hogy a kiutazást korábban tervezők, s mondjuk egy társasútra befizetők addig csak saját költségükre mondhatják le az utakat az érintett utazási irodánál, amíg a KÜM konzuli szolgálatának listáján nem jelenik meg az utazási korlátozás. (Hírek szerint az Egyesült Államok már \"nem javasolt\" státusba tette Egyiptomot.) Ez azt jelenti, hogy az út visszamondásának költségeit az utaztatóval kötött megállapodás mértékében az utazó köteles fizetni. Pusztán azon a jogcímen, hogy az utazó aggódik a kinti biztonság miatt, s ezért szeretné lemondani az utazást, a stornóbiztosítás sem biztosít fedezetet. (Más kérdés, hogy az utazási irodák a szabad kapacitások függvényében általában hajlamosak arra, hogy átcseréljék, más időpontra helyezzék át az utat.)

Elfogytak a 2011-es Szép-pénzek

A 2011-es keret mindössze 2 százalékát nem használták fel az MKB Szép-kártya birtokosai a május végéig meghosszabbított határidőig, így alig több mint 5 millió forintot kellett visszautalni a korábbi befizetéseket teljesítő 104 munkáltató partner felé az MKB Egészségpénztárt és Nyugdíjpénztárt Kiszolgáló Kft.-nek. A legmagasabb visszautalt összeg 490 ezer forint volt − közölte Lehoczky László, a kft. ügyvezető igazgatója. Az MKB Szép-kártya 2011 augusztusában jelent meg a piacon, az első évben 741 munkáltató partnerrel kötöttek szerződést, az akkor még csak szálláshelyre felhasználható plasztikkártyákra 260,8 millió forintot utaltak át. Az eredeti, múlt év végi határidőig még 13 millió forint volt felhasználatlan, ezért az MKB Szép-kártya kibocsátója különböző csatornákon és folyamatosan hívta fel a figyelmet az összegek elköltésére vonatkozó határidőre. Lehoczky László szerint a kezdetektől összesen 16,6 milliárd forint béren kívüli juttatás futott be az MKB Szép-kártyákra a tavalyi egész éves 10 milliárdos befizetés után, idén csak az első hat hónapban 6 milliárdot meghaladó összeg érkezett a 112 ezer kártyabirtokos számlájára a több mint 13 ezer szolgáltató partnertől.

Nő az életbiztosítási szakadék

Az idén az első negyedévben a biztosítók és nyugdíjalapok pénzügyi eszközeinek összesített értéke 2,7 százalékkal, 7843 milliárd euróra nőtt − olvasható az  Európai Központi Bank (ECB) napokban megjelent jelentésében, amely az euróövezet biztosítótársaságainak és nyugdíjalapjainak teljesítményéről ad tájékoztatást. A biztosítások technikai tartaléka 1,2 százalékkal, 6536 milliárd euróra duzzadt. A háztartások által kötött életbiztosítások után képzett díjtartalékok 44 milliárd euróval növekedtek, vagyis a biztosítási ág tovább bővül az eurózónában. Ezzel szemben hazánkban az első három hónapban 3717,3 milliárd forint volt a biztosítók és nyugdíjalapok összesített pénzügyi eszközeinek állománya, ami 2,73 százalékos növekedésnek felel meg negyedéves összevetésben. S bár igaz, hogy a magyar biztosítótársaságok díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint az első negyedévben 1,3 százalékkal növekedett, ám a bővülés elsősorban az egyszeri díjas biztosítások bevételeiből adódott − kommentálta a biztosítási szektor tendenciáit Németh Zoltán, az AGNB ügyvezető igazgatója. A magyar életbiztosítások száma az idei első negyedévben 2,4 százalékkal csökkent, hasonló mértékű visszaesésre hét éve nem volt példa. Mindezt tetézi, hogy a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezők száma jóval alacsonyabb Magyarországon.

Még mindig az államban reménykedik a jövő nyugdíjasa

A leendő nyugdíjasok 70 százaléka még mindig az állam kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk − állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából.

Emelkedést jelez a kgfb-index

A Netrisk online biztosítási alkusz új szolgáltatásaként hetente frissülő index segítségével követhető nyomon a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagdíjának alakulása. Az index nem csupán a teljes személyautó-állományra, hanem annak bónuszfokozat és teljesítmény alapján meghatározott részterületeire is naprakész adatokat szolgáltat. A Netrisk kgfb-indexének aktuális értéke mindig azt mutatja, hogy 2013. január elseje, a díjhirdetési liberalizáció bevezetése óta a személyautók kötelezőjének díja milyen mértékben és milyen irányba mozdult. Miután a piac általános véleménye az, hogy a tavalyi kampány során elértük az árazási mélypontot, az index a szakértők szerint folyamatosan pozitív tartományban mozog majd, június végi értéke szerint közel 15 százalékos mértékű növekedést mutat − mondta Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója. Különösen március második felétől volt jelentős az emelkedés: ekkor néhány hét alatt közel kétezer forinttal nőtt az átlagdíj mértéke.

A bankközi rendszerben nőttek a tranzakciók

Az IG2 (Intergiro2)-rendszer bevezetése igazolta az előzetes vélekedéseket − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Legeza Péter, a Giro Zrt. vezérigazgatója. A tranzakciók nagyjából 50 százaléka került be az új, gyorsabb elszámolást lehetővé tevő rendszerbe, ugyanakkor számos érdekes változást lehetett megfigyelni az ügyfelek viselkedésében. Az egyik legérdekesebb ezek közül az, hogy az átutalások a címzett ügyfél számára nem biztos hogy hamarabb érkeznek meg (mivel egy nappal később indítják), a gyorsabb átutalás hasznát jellemzően a pénzt utaló fölözi le azzal, hogy a pénz tovább lehet nála − később indíthatja az átutalást. A kedvezményezett számára az előny ott jelentkezik, hogy ő még aznap tovább tudja utalni a pénzt, ha erre van szüksége.

Alapvető tévedéseket tartalmaz az Orbán-levél

Alapvető tévedéseket tartalmaz Orbán Viktor miniszterelnök levele, amelyben Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének és a VOSZ ügyvezető elnökének próbálta megindokolni, miért is volt fontos, hogy az eddiginél komolyabb szerepvállalásra kerüljön sor a takarékszövetkezeti szektorban.