A bankokat \"tendereztetik\" a cégek
A jegybanki hitelprogram kapcsán a cégek párhuzamosan több banknál kezdik az ügyintézést.
Roham a magyar bankoknál - viszik a milliárdokat
Ezekben a napokban pörög föl a bankoknál a nullaszázalékos jegybanki forrásból táplálkozó növekedési hitelprogram. Bankonként eltérő a hitelcélok kedveltsége − derül ki lapunk körkérdéséből.
Kemény másfél hónap előtt áll a magyar bankrendszer
Ezekben a napokban pörög föl a bankoknál a nullaszázalékos jegybanki forrásból táplálkozó növekedési hitelprogram. Bankonként eltérő a hitelcélok kedveltsége − derül ki lapunk körkérdéséből.
A pénzintézeteket "tendereztetik" a cégek
A bankok jó része saját kiemelt ügyfelei számára ajánlja ki az MNB nhp-je révén biztosított kvótákat − ez aligha meglepő. Érdekesebb azonban, hogy a vállalkozások − legalábbis az MKB Bank Zrt. tapasztalatai szerint − a program igen szűkös időintervalluma és keretei miatt többnyire nem csak egy bankot keresnek meg igényükkel. Így − ahogyan eddig is − az ügyletek feltételrendszerében a bankok versenyeznek egymással: ez jelentkezhet az árazásban, a futamidőben vagy például a biztosítéki fedezettségben, de akár az elérhető egyéb szolgáltatások körében is. Dercsényi György, a Raiffeisen Bank Zrt. kkv-területének üzletágvezetője szerint a kamatokban a szűkös keretek miatt igen nehéz versenyezni, ezért inkább a szolgáltatási oldalon tudnak egymás fölé ajánlani a cégek.
Nagyhitelek devizakiváltásra?
A hivatalos válaszok szerint bár akadnak olyan projektek, amelyek kihasználják a 3 milliárd forintra emelt kereteket, ám az ügyletek jó része a bankok szerint a korábbi célként meghatározott alacsony hitelérték körül mozog. A Raiffeisennél az első pillérben biztosított 30, míg a hitelkiváltásra szánt 34 milliárdos hitelkeretet ötszáznál kevesebb cég kapja majd meg − ezek közül csupán néhány esetben éri el az emelt limitértéket folyósított hitel.
A bankok máshogy, de folytatnák
A pénzintézetek szerint kissé módosított körülmények mellett volna létalapja a mostani hitelprogram folytatásának. Az kijelenthető, hogy a kkv-szektornak \"bejött\" a kedvezményes kamatozás, és a korábban alacsony hitelkereslet jelentősen megemelkedett − hívták fel a figyelmet az MKB szakemberei, hozzátéve, hogy a program időzítése és bizonyos feltételei miatt számos kielégítetlen igény lesz, tehát érdemes elgondolkodni, milyen eszközökkel lehet elérni a kereslet fenntartását és ezen ügyletek megvalósulását. A közép- és nagyvállalati szektorban az nhp indítása előtt a hitelpiac csökkenésének oka főként az alacsony (jellemzően beruházási) hitelkereslet volt, nem pedig a banki kínálat hiánya, amihez a gazdasági környezettel szembeni bizalmatlanság is hozzájárult − jelezték több banknál.
Az ECB csak kicsit aggódik az MNB−PSZÁF összevonás miatt
Nem gördít komolyabb akadályt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonása elé az Európai Központi Bank (ECB), ám − miként azt a hírt először nyilvánosságra hozó Magyar Nemzet is megjegyzi − több ponton aggályosnak tartja az októbertől hazánkban megvalósuló új rendszert. Az ECB nem tartja helyesnek, hogy az elvben jogutód nélkül megszűnő felügyelettel szembeni fizetési, kártérítési követelések nem az államra, hanem az MNB-re szállnak. Az ECB szerint problémás, hogy az MNB az összevonás után is megtartja azt a gyakorlatot, miszerint a pénzügyi felügyeleti tevékenység finanszírozása a piaci szereplők hozzájárulásából, felügyeleti díjból történik − szerintük a függetlenséget akkor lehetne garantálni, ha a hozzájárulás mértékét ezentúl az MNB szabná meg és külön tüntetné fel a könyvelésében. A jegybank autonómiáját az ECB szerint egy harmadik pont is fenyegeti: mégpedig az, hogy az MNB a PSZÁF minden alkalmazottját átveszi október elsejével. Ez azt jelenti, hogy a jegybank nem dönthet szabadon az új alkalmazottakról − állítja az ECB.
Vállalati utasbiztosítás: komoly előnyök
Magyarországon még gyerekcipőben jár a vállalati utasbiztosítások piaca, noha a céges utasbiztosítási piac egyik legnagyobb szereplője, az AIG Magyarország szerint egyre több cég fedezi fel a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket az AIG Magyarország tapasztalatai szerint. A társaság baleset-, betegség- és utasbiztosítási vezetője, Majtán Petra szerint a növekvő érdeklődésben az is szerepet játszik, hogy a vállalati termékek konstrukciói jóval kedvezőbbek a lakossági utasbiztosításoknál. Például a céges utasbiztosítások esetén (az egyéni utasbiztosítás esetében is megtalálható) névre szóló éves bérlet mellett lehetőség van úgynevezett keretnapos szerződéseket kötni. Ez esetben a cég által meghatározott napokra szól az utasbiztosítási védelem, és a biztosított időszakon belül a cég bármely alkalmazottja igénybe veheti a biztosítást.
Lakáshitel-fellendülésben bízik a Fundamenta
Az évtizedes mélypontnak számító 7,7 milliárd forintos februári adatot követő három hónapban már némi növekedés volt megfigyelhető a lakáscélú hitelezésben, ráadásul az MNB áprilisi és májusi adata már az előző év azonos időszakához képest is növekedést mutatott. Ennek nyomán, illetve a társaság saját folyósítási adatai, illetve a beérkező hitelkérelmek nagyságrendje alapján Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy véli, hogy az idén az összes lakáscélú hitelfolyósítás némileg meghaladja az előző év végtörlesztés nélkül számított, mintegy 140 milliárd forintos értékét. A szakember szerint az elmúlt években a háztartások körében jelentős mértékű elhalasztott fogyasztás halmozódott fel, aminek nyomán a kedvezőbbé váló piaci környezet (az szja-változás, az alacsony infláció és kamatszint és a tovább nem romló munkapiaci kilátások) talán fordulatot hozhat a piacra. A Fundamenta 2013-ban valamivel 47 milliárd forint feletti saját lakáscélú hitelfolyósítással számol, amelyből az első öt hónap során 15,3 milliárd forint teljesült. A társaság július elsejével tovább csökkentette hitelkamatait, a leggyakrabban igénybe vett Fundamenta-termék, az azonnali áthidaló kölcsön kamatlába egy év alatt 3,6 százalékponttal, 7,9 százalékra csökkent (ezen időszak alatt az MNB-alapkamat 7-ről 4,25 százalékra mérséklődött), míg a megtakarítási időszak lejárta után igénybe vehető normál lakáskölcsön kamatlába bevezetése óta változatlanul 3,9 százalék. A kamatcsökkentéseket az tette lehetővé, hogy a Fundamenta által kezelt hitelportfólió minősége az átlagosnál jobb képet mutat − mondta Gergely Károly.
A biztosítókkal védenék piacukat a kereskedők
Magyarországon is régóta tart a szervizek és a biztosítók harca. Érdekes módon a két fél korábban még egy táborban volt: 2006 decemberében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 6,8 milliárd forintra bírságolta az Allianz Hungária és a Generali-Providencia Biztosítót, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét és több biztosítási alkuszt azért, mert megalapozottnak látta, hogy a felek egymás között megállapodtak a márkakereskedések esetében alkalmazott javítói óradíjakról, illetve egyéb versenykorlátozó megállapodást kötöttek. A GVH döntését 2009 végén jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla, ám ekkorra már a biztosítók és a kereskedők közötti viszony megromlott − sokak szerint épp azért, mert a korábbi túlszámlázási gyakorlatokat a válság végleg eltüntette a piacról.
