BUX 130632.44 -0,63 %
OTP 39900 -2,92 %
header

Kolozsi Pál

01.
24.
23:59

A GE költ legtöbbet banki tanácsokra

Minden vállalatnál többet fizetett ki tavaly különböző bankoknak és pénzügyi tanácsadóknak a General Electric Co. (GE) – adta közre a Dealogic elemzésének eredményét a Financial Times. A világ legnagyobb kapitalizációjú vállalata 454 millió dollárt utalt át 2004-ben pénzügyi tanácsokért, amelyeket mindenekelőtt felvásárlási ügyletek kapcsán kért. A második helyezett a Sanofi-Aventis SA, amely 210 millió dollárt fizetett ki ilyen címen. Ebből 170 millió dollár kapcsolódott ahhoz az ügylethez, amelynek során a Sanofi-Synthelabo felvásárolta a francia–német Aventist, és az 54 milliárd euró értékű akvizíció nyomán a világ harmadik legnagyobb gyógyszergyára jött létre. A beruházási bankok bevételeit jelentősen növelte az olasz Enel is, amely 194 millió dollárt fizetett nekik 2004-ben, többek között az olasz állam tulajdonát képező részvények eladása kapcsán kért tanácsok ellentételezéseként. A felvásárlási ügyletek esetében jellemzően a célvállalat értékének 0,75 és 1 százalékát teszik ki a járulékos költségek, míg a pénzügyi költségek nagyjából a tranzakció értéke 2,5-7 százalékának felelnek meg. A díjak egy része csak az ügyletek létrejötte után jár a bankoknak, de vannak olyan tételek is, amelyek a tanácsot kérő vállalat árfolyamváltozásához kötődnek. A díjbevételek legnagyobb része a pénzügyi szektorban kötött ügyletekhez kapcsolódik, ezekből származott 2004-ben a befektetési bankok bevételeinek 28 százaléka, azaz csaknem 15 milliárd dollár. Jól jövedelmeztek a telekommunikációs, illetve az ingatlanszektor ügyletei is. A legnagyobb ebből a szempontból is a 26 milliárd dolláros amerikai piac, de jól kerestek a bankok Nagy-Britanniában és Németországban is.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
01.
24.
23:59

Enyhülhet az orosz agrárszigor

Feloldhatja a közeljövőben az Európai Unió (EU) bizonyos mezőgazdasági termékeire vonatkozó importkorlátozásait Oroszország – jelentette be az orosz élelmiszer-egészségügyi hatóság vezetője, aki Németországot és Hollandiát említette a korlátozások alól várhatóan felmentendő országok közül. Az érintett termékek a dohány, a szója és a kakaó lehetnek, de jó eséllyel a kávé orosz importjára vonatkozó korlátozásokról is hamarosan csak múlt időben beszélhetünk majd. A hivatalos álláspont szerint Oroszország korábban azért vezetett be korlátozásokat egyes európai agrártermékekkel kapcsolatban, mert azok nem teljesítették az orosz egészségügyi előírásokat, de szakértők szerint inkább az EU és Oroszország közötti külkereskedelmi konfliktusok, illetve piacszerzési szándékok álltak a lépés mögött. Orosz becslések szerint az EU közös agrárpolitikájának a keleti bővítés miatti kiterjesztése évi 300–500 millió eurós forgalomkiesést okoz az orosz parasztságnak.

Szerző(k):
Kolozsi Pál