A világ jegybankjainak jelentős része csökkenti nemzetközi tartalékain belül az amerikai dollár részarányát, az euró részesedése pedig növekszik – derül ki a Central Banking Publications felmérésből, amelyet több hírügynökség és lap idézett. A jelentés ismertetése után kismértékben erősödött a közös európai pénz a dollárral szemben, délután az euróért 1,3065 dollárt kellett adni.
A 65 megkérdezett központi bank közül 39 növelte az utóbbi két évben az euró szerepét a nemzetközi tartalékolásban, 29 pedig a dollár részarányának csökkentéséről is döntött. A felmérésben részt vevő bankok a nemzetközi tartalékállomány 45 százaléka fölött rendelkeznek, ami mintegy 250 milliárd dollárnak felel meg.
A dollár nemzetközi pénzként való használata visszaszorulásának kérdése az amerikai deviza lejtmenetre kerülése óta gyakran felmerül. Legutóbb a csaknem 120 milliárd dollárra tehető devizatartalékkal rendelkező orosz jegybank jelentette be, hogy növelné az euró részarányát a dollár rovására (NAPI Gazdaság, 2004. december 9., 2. oldal).
A Royal Bank of Scotland által finanszírozott felmérés szakértői szerint a dollár nemzetközi szerepének visszaszorulása az amerikai deviza értékvesztésével, illetve az Egyesült Államokban kialakult jelentős költségvetési és folyó deficittel magyarázható. A folyamatosan gyengélkedő dollár leértékeli a jegybanki devizatartalékokat, ami a mára egyre inkább aktívvá váló jegybanki devizakezelési gyakorlat mellett a dollárkészletek leépítésére sarkallja a jegybankárokat. A dollártartalékok csökkentése természetesen újabb pofont adhat az amerikai devizának – figyelmeztetnek a szakértők.
A legutolsó statisztikailag feldolgozott évben, 2003-ban a dollárkészletek, illetve a dollárban denominált papírok a jegybanki tartalékok 63,8 százalékát tették ki, szemben az egy évvel korábbi 63,5 százalékkal, illetve a 2001. decemberi 66,9 százalékkal. A jegybanki dollárvásárlások 2003-ban az amerikai folyó hiány 83 százalékát fedezték, mindenekelőtt a saját devizájuk felértékelődésétől tartó ázsiai központi bankok aktivitásának köszönhetően. A tavalyi adatok még csak részben állnak rendelkezésre, de az már látható, hogy a dollártól szabaduló magánszektortól a jegybankok vásárolták meg az amerikai devizát. A Financial Times értesülése szerint a kínai jegybank 207 milliárd dollárral növelte 2004-ben készleteit, azaz az ázsiai ország fedezte a 650 milliárd dolláros amerikai folyó hiány közel harmadát. A külső finanszírozásnak való kiszolgáltatottságra már az amerikai hatóságok is felfigyeltek: novemberben Alan Greenspan, a Federal Reserve elnöke hangsúlyozta, hogy idővel elfogyhat a külföldi kormányok hajlandósága az Egyesült Államok folyó hiányának finanszírozására.
Kolozsi Pál