Kolozsi Pál

Londonban is szakított az olaj

Az Izrael és a Libanonban működő Hezbollah közötti konfliktus miatt tovább drágul az olaj a nemzetközi központokban, Londonban egy hordó Brent ára már 78,10 dollár, ami történelmi rekordot jelent.

Sólyom nem küldte mélybe a forintot

Az izraeli-libanoni konfliktus miatt felerősödő bizonytalanság közepette gyengüléssel kezdett ma reggel a forint a bankközi devizapiacon. Sólyom László köztársasági elnök nem kért normakontrollt a stabilizációs csomagra, így nem volt minek lejtőre küldeni az árfolyamot.

Jukosz: lopott holmi a londoni tőzsdén

Bíróság előtt támadja meg az orosz Jukosz olajvállalat a szintén orosz, de állami tulajdonban levő Rosznyefty londoni részvénykibocsátását, mert az szerinte lopott vagyon eladását jelenti.

Magyarország Európa beteg embere

Bár egyik ország sem szeretné megkapni az "Európa beteg embere" címet, erre több pályázó is akad. A legjobb esélyei Magyarországnak vannak a kétes trófea begyűjtésére - írja mai számában a Financial Times.

Stagnált júniusban az európai autópiac

Nyugat-Európában júniusban 1,42 millió új gépkocsit regisztráltak, ami 4 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest – derül ki a német VDA autóipari szövetség tegnap közzétett jelentéséből. Az év első felében összesen 7,94 millió autót vettek nyilvántartásba, azaz mindössze 1 százalékkal többet, mint 2005 januárja és júniusa között. Az újautó-eladásokat jól közelítő regisztrációk alakulása azt mutatja, hogy az európai autópiac a némethez hasonlóan fejlődik, és ez összességében nem mondható különösen dinamikusnak – kommentálta a tegnapi számokat Bernd Gottschalk, a VDA elnöke. A júniusi visszaesés bizonyos mértékben azzal magyarázható – mutat rá a jelentés – , hogy az első nyári hónap több európai országban kevesebb munkanapot jelentett az idén, mint tavaly. A legnagyobb európai piac az átlagnál valamivel jobban zsugorodott, a német szalonokból ugyanis 323 800 gépkocsit vittek haza, ami 4,6 százalékos éves csökkenésnek felel meg. Franciaországban csaknem 224 ezer új autó talált gazdára, ami gyakorlatilag stagnálást jelent, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban pedig 3,6 százalékos volt a visszaesés. Olaszországban 12,6 százalékkal, 206 794-re esett az eladott autók száma. A VDA kiemeli, hogy az első féléves adatok alapján az összes fontos európai piacon növelni tudták piaci részesedésüket a német autógyártók.

Párizs: csak szabályosan

Franciaországban a ma érvényes, de sokak szerint reformra szoruló törvények értelmében két olyan időszak van az évben, amikor a kereskedők akár veszteséggel is értékesíthetik portékájukat – azaz lehetőség van a vevőcsalogató árleszállításokra –, ezek egyike nyárra esik (az idén június 29-én kezdődött), a másik pedig télre. A szabályozás kifejezetten szigorú: egy év alatt legfeljebb 12 héten keresztül lehet a beszerzési érték alatti áron kínálni a termékeket, és ezen időszakokon kívül nem is szabad az „árleszállítás” táblát kifüggeszteni. Az árleszállítási időszak pontos kijelölése megyei hatáskörbe tartozik, de a startot többé-kevésbé összehangolják országos szinten is. A francia árleszállítások nem véletlenül híresek külföldön is, a kiskereskedők ugyanis valóban jelentősen megnyesik áraikat. Jellemzően 30–50 százalékos árengedménnyel nyitnak, de az idő előrehaladtával további kedvezményeket adnak – a végén az eredeti ár negyedéért-ötödéért is megszerezhetjük a kiszemelt cipőt, ruhát vagy éppen táskát. A túlszabályozottság sokaknak szemet szúrt, és januárban Thierry Breton pénzügyminiszter is felvetette, hogy talán érdemes lenne kicsit enyhíteni a piac életébe eléggé erőteljesen beavatkozó adminisztratív korlátozásokon. A megegyezésre azonban még várni kell, mert a kormányon belül sincs egyetértés. A kis- és közepes vállalkozások szektorát felügyelő miniszter, Renaud Dutreil úgy véli, a liberalizáció a nagy kereskedelmi láncoknak lenne jó, így azzal nem ért egyet. Szakértők szerint a legtöbb esély arra kínálkozik, hogy az idegenforgalmi központokban meghosszabbítanák az árleszállítási időszakot.

Korlátozzák az online fogadást az USA-ban

Az Egyesült Államok képviselőháza nagy többséggel megszavazta azt a republikánus javaslatot, amely megtiltja a bankoknak és a hitelkártya-társaságoknak az internetes szerencsejátékokat üzemeltető oldalakra történő pénzátutalásokat. Az internetes fogadásokat nagymértékben megnehezítő törvénytervezetre 317-en mondtak igent, és mindössze 93-an szavaztak ellene, ami azt jelenti, hogy mind a két párt többsége felsorakozott a támogatók mögé. A lóversenyt és a lottót nem érintő szigorítást szakértők a közelgő, novemberi kongresszusi választásokkal magyarázzák, a tiltást ugyanis minden bizonnyal üdvözli majd a konzervatív amerikai közvélemény. Az internetes szerencsejáték-ipar éves forgalma 12 milliárd dollárra tehető, a bevétel fele pedig az Egyesült Államokban keletkezett – legalábbis eddig. A világhálón mintegy 2300, szerencsejátékra szakosodott oldal van, amelyek nagy része az Egyesült Államokon kívül, jellemzően az Egyesült Királyságban van bejegyezve. A javaslatot beterjesztő képviselők a fiatalok játékfüggővé válásának veszélyével indokolták a már-már tiltással felérő törvénymódosítást, az ellentábor pedig politikai döntésről beszél, és azt javasolja, hogy erőteljesebb szabályozással az állam jobban adóztassa meg a szektort. A törvény életbelépéséhez a szenátoroknak is áldásukat kell adniuk a szövegre, ez azonban egyelőre nem tűnik biztosítottnak. Az iparág képviselői mindenesetre nem aggódnak, szerintük ugyanis még a hatálybalépés sem vetné vissza jelentősen a forgalmat.

Hiánycsökkentésre buzdít brüsszeli bizottság

Az eurózóna tagországainak csökkenteniük kell államháztartási hiányukat, fokozniuk kell a gazdaságpolitikai együttműködést, elő kell segíteniük a határokon átnyúló verseny élesebbé válását és meg kell nyitniuk munkaerőpiacaikat – áll az Európai Bizottság (EB) éves gazdaságpolitikai jelentésében, amelyet az idén publikáltak először Brüsszelben. A szakértők szerint a reformok elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a növekedési ütemet fenn lehessen tartani emelkedő olajárak és kamatlábak, illetve globális makrogazdasági egyensúlytalanságok közepette is. Az EB továbbra is 2,1 százalékos növekedéssel számol az idei évre, szemben a tavalyi 1,3 százalékkal. A szükséges reformok meghozatala a jelenlegi 2 százalékról 3 százalékra emelhetné az eurózóna potenciális növekedési ütemét – mutat rá a jelentés. Az EB tegnap nyilvánosságra hozta részletes előrejelzését is, amely szerint az eurózóna gazdasági növekedése a korábban előre jelezettnél lassabb lesz az idei második és harmadik negyedévben is, a negyedik negyedévben azonban gyorsulásra lehet számítani. Április és június között 0,4–0,8 százalékos bővülés várható, a harmadik negyedévben 0,3–0,7 százalékos, míg a negyedik negyedév 0,5–1,0 százalékos GDP-bővülést hozhat. Az Eurostat szintén tegnap publikált végleges adatai szerint az idei év első három hónapja 2 százalékos éves növekedést hozott, szemben az előző becslés 1,9 százalékos értékével. A piacok a gazdasági aktivitás, illetve az inflációs nyomás növekedése láttán arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) augusztus elején megemeli a 2,75 százalékos irányadó kamatlábat.

Bloomberg: idén 7 százalékos kamat, 270-es euró

Az idén 7 százalékra emelkedik a jegybanki alapkamat, miközben az euró árfolyama 270 forintra gyengül - vélik a Bloomberg által megkérdezett elemzők.