Jótékonysági árveréssel kezd az Abigail Galéria
Rendhagyó árveréssel nyitja szezonját az Abigail Galéria április 23-án: a kiállítása már látható a galériában, és most az aukciót is ott rendezik meg.
Jótékonysági árveréssel kezd az Abigail Galéria
Rendhagyó árveréssel nyitja szezonját az Abigail Galéria április 23-án: a kiállítása már látható a galériában, és most az aukciót is ott rendezik meg. A galéria jutalékát a Diótörés Alapítvány támogatására fordítják: a szervezet 1997-es megalapítása óta a 18−35 év közti hajléktalanoknak nyújt segítséget, akiknek többsége állami gondozásból került ki.
Egy cápa mint állatorvosi ló
Hiánypótló könyvet jelentetett meg a Typotex kiadó Martos Gábor tollából, \"Műkereskedelem − egy cápa ára\" címmel, amelyet a Kieselbach Galériában mutattak be. A könyv Damien Hirst művéből kiindulva − egy valódi cápa formaldehiddel töltött akváriumban − meséli el, hogyan működik a művészeti piac, kik és milyen erők mozgatják, mitől értékes egy festmény, mennyire alkalmas trezorálásra, befektetésre. Nem véletlen az \"elmeséli\" kifejezés: a kötet fő erénye az olvasmányosság, de az is értékelni fogja, aki konkrét számokra, rekordokra, listákra és nevekre kíváncsi; a szerkesztés 2012. december 31-ével zárult le. Az anyagát több mint tíz éve gyűjtő Martos áttekinti az árverések történetét is a kezdetektől máig − meglepően hasonlóan zajlottak az aukciók a római birodalomban, mint napjainkban −, külön fejezetet szentelve a magyar árveréseknek. Szó esik − nem is kevés − befektetési kérdésekről, árakról, többször felbukkanó művekről, megint csak adatokkal, tényekkel alátámasztva.
Az internet átalakíthatja a műtárgypiacot
Az internetes piacterek alapjaiban változtatják meg a kialakult struktúrákat a műkereskedelemben − állítja Golovics Lajos, a mukincs.com műtárgy-befektetési tanácsadó oldal alapítója. A külföldön már egyértelmű trend jelei Magyarországon is fellelhetőek.
Egy cápa mint állatorvosi ló
Hiánypótló könyvet jelentetett meg a Typotex kiadó Martos Gábor tollából, \"Műkereskedelem − egy cápa ára\" címmel, amelyet a Kieselbach Galériában mutattak be. A könyv Damien Hirst művéből kiindulva − egy valódi cápa formaldehiddel töltött akváriumban − meséli el, hogyan működik a művészeti piac, kik és milyen erők mozgatják, mitől értékes egy festmény, mennyire alkalmas trezorálásra, befektetésre. Nem véletlen az \"elmeséli\" kifejezés: a kötet fő erénye az olvasmányosság, de az is értékelni fogja, aki konkrét számokra, rekordokra, listákra és nevekre kíváncsi; a szerkesztés 2012. december 31-ével zárult le. Az anyagát több mint tíz éve gyűjtő Martos áttekinti az árverések történetét is a kezdetektől máig − meglepően hasonlóan zajlottak az aukciók a római birodalomban, mint napjainkban −, külön fejezetet szentelve a magyar árveréseknek. Szó esik − nem is kevés − befektetési kérdésekről, árakról, többször felbukkanó művekről, megint csak adatokkal, tényekkel alátámasztva.
Az internet átalakíthatja a műtárgypiacot
Az internetes piacterek alapjaiban változtatják meg a kialakult struktúrákat a műkereskedelemben − állítja Golovics Lajos, a mukincs.com műtárgy-befektetési tanácsadó oldal alapítója. A külföldön már egyértelmű trend jelei Magyarországon is fellelhetőek.
A papírformát hozta a Nagyházi-aukció
Nem történt semmi rendkívüli a Nagyházi Galéria kétnapos múlt heti \"bemelegítő\" árverésén, a papírformának megfelelően inkább a néprajzi anyag iránt érdeklődött a közönség. A festmények közt a legmagasabb áron − 280 ezer forintért − Szász Endre Öreg király című férfiportréja kelt el. Jan Grotowsky Tátrai táj napsütésben című téli tájképe 220 ezer forintért cserélt gazdát, ez a duplája volt kikiáltási árának. Dinnyés Ferenc 1937-es Varrogatójának árát 60 ezerről tornázták fel 200 ezerig, Czene Béla 1960-as, Sétálók című, farostra festett olajképét pedig 48 ezerről 140 ezerig. Mácsai István 1998-as lányportréja 110 ezer forint lett, ugyancsak megduplázva kezdő árát.
Magyar művész a bécsi Albertinában
Négy önarcképet, négy rajzot a Ganz Gyár-sorozatból és négy cím nélküli munkát, összesen tizenkét rajzot adományoztak Gedő Ilka (1921−1985) hagyatékából a művész fiai a bécsi Albertina múzeumnak. (Ezzel szinte egy időben, március 22-én Budapesten, a Nemzeti Színház előcsarnokában nyílt kiállítás Gedő műveiből.) A rajzok között van, amelyik még sosem szerepelt nyilvános kiállításon, de olyan is akad, amely látható volt a Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállításán.
Gedő Ilka bekerült a bécsi Albertinába
Négy önarcképet, négy rajzot a Ganz Gyár-sorozatból és négy cím nélküli munkát, összesen tizenkét rajzot adományoztak Gedő Ilka (1921−1985) hagyatékából a művész fiai a bécsi Albertina múzeumnak. (Ezzel szinte egy időben, március 22-én Budapesten, a Nemzeti Színház előcsarnokában nyílt kiállítás Gedő műveiből.) A rajzok között van, amelyik még sosem szerepelt nyilvános kiállításon, de olyan is akad, amely látható volt a Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállításán.
A bokályok és a kályhacsempék mentek Nagyháziéknál
Nem történt semmi rendkívüli a Nagyházi Galéria kétnapos múlt heti \"bemelegítő\" árverésén, a papírformának megfelelően inkább a néprajzi anyag iránt érdeklődött a közönség. A festmények közt a legmagasabb áron − 280 ezer forintért − Szász Endre Öreg király című férfiportréja kelt el. Jan Grotowsky Tátrai táj napsütésben című téli tájképe 220 ezer forintért cserélt gazdát, ez a duplája volt kikiáltási árának. Dinnyés Ferenc 1937-es Varrogatójának árát 60 ezerről tornázták fel 200 ezerig, Czene Béla 1960-as, Sétálók című, farostra festett olajképét pedig 48 ezerről 140 ezerig. Mácsai István 1998-as lányportréja 110 ezer forint lett, ugyancsak megduplázva kezdő árát.
